Elmaradt bér és kamatainak elszámolása

Megosztás Tetszik

Munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a volt munkáltatót elmaradt bér és annak kamatai kifizetésére kötelezte a bíróság. Az elszámolással kapcsolatos olvasói kérdésekre Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

Olvasónk az alábbiakban részletezte a helyzetet: „Egy kft. a bírósági ítélet szerint jogellenesen szüntette meg a dolgozó jogviszonyát, ezért a bíróság a kft.-t 940 ezer forint elmaradt munkabér és annak 2015. 06. 10-étől járó törvényes kamatainak megfizetésére kötelezi. Kérdéseim: 1. Hogyan számítom ki a törvényes kamatot (a jegybanki alapkamat kétszerese)? 2. A kiszámított kamat után milyen adókat, járulékokat kell levonni, számfejteni? 3. Az elmaradt munkabér után milyen adókat, járulékokat kell megfizetni (27 százalékos szochót vagy ehót)?”

A társadalombiztosítási ellátásokról és azok fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. §-a rendelkezik arról, hogy a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni és a megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak.

Elmaradt jövedelem, az elmaradt munkabér és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értéke, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt rendszeresen igénybe vette.

Éppen ezért megkülönböztetjük, az elmarad bért, a kártérítést és a késedelem miatti a kamatot, amit az ítéletből kell helyesen megállapítani és elszámolni.

A munkaviszonnyal kapcsolatban a megtérített elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, végkielégítés, fizetett ünnep, bérpótlékok stb.) a volt munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelemének minősül, és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

A kártérítés nem az elmaradt jövedelmet pótolja, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) 1 sz. mellékletének 6.1 pontja alapján adómentes jövedelem. Ebből következően a munkáltatót terhelő összeg nem tekinthető járulékalapot képező jövedelemnek.

A kamat nem kártérítés és nem is jövedelem.

A fentiekből következik, hogy az elmaradt jövedelemből mindent vonunk, így személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is a megszűnt munkaviszonyra tekintettel az aktuális havi 08-as bevalláson.

A járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.

A munkáltatónak az utólag kifizetett munkabér után (elmaradt munkabér) a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes járulék mértékek szerint kell megfizetnie, aTbj. 18. § (5) bekezdése értelmében.

Ugyancsak a kifizetéskor érvényes járulékmértéket kell alkalmazni a magánszemélytől levonandó nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék esetében is. A Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 4/A § (2) bekezdése további szabályt tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni az utóbb kifizetett járulékalapot képező jövedelemből történő járulék levonást tekintve.

E szerint, az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelést) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál a járulékfizetés felső határáig arra az évre, illetve arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették.

Nézzük a kamatszabályokat. Amennyiben a munkáltató a bérfizetés határidőben való teljesesítés kötelezettségét megszegi, akkor késedelembe esik. A késedelmes fizetés jogkövetkezményeit nem az Mt., hanem a polgári törvénykönyv (Ptk.) határozza meg, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a Ptk.-t, az Mt. által meghatározott mértékben, a munka világában is háttérszabályként alkalmazni kell.

A Ptk. szerint pénztartozás esetén a kötelezett (jelen esetben a munkáltató) a késedelembe esés időpontjától kezdődően, a kifizetés napjáig, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

Azaz, a munkáltató késedelme esetén az érintett naptári félév első napján (január 1. vagy július 1.) érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére, azzal, hogy az így meghatározott kamat az egész naptári félévre vonatkozik, akkor is, ha az adott félévben a jegybanki alapkamat akár többször is módosult.

A késedelmi kamat a munkavállalót külön kérés, igény vagy bejelentés nélkül megilleti. A fizetési kötelezettséget nem érinti az sem, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, azaz a késedelem nem neki felróható okból következett be (például egész napos áramkimaradás miatt a munkáltató a munkabérek utalásáról nem tudott időben gondoskodni). A késedelmi kamat iránti követelés az Mt. általános szabályainak megfelelően, 3 év alatt évül el.

A késedelmes teljesítésre tekintettel kifizetett kamat után a munkáltatót 27 százalékos eho terheli. Az említett kamat a Tbj. 21. § e) pontja értelmében nem járulékalap, illetve az 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) g) pontja alapján nem alapja szociális hozzájárulási adónak.

Bevallás: az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 31. § (2) 10. a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamáról, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetőleg az ezen időtartamra vonatkozó levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, nyújtunk be bevallást.