Elég a névbélyegző a munkáltató jognyilatkozatára

Megosztás Tetszik

A Kúria kimondta: alakilag érvényes a közös megegyezésről szóló megállapodás akkor is, ha az okiratot a munkáltatói jogkör gyakorlója nem írta alá, hanem azon csupán a névbélyegző szerepel.

Az Mfv. I. 10 197/2016. számú ügy tényállása szerint a munkavállaló (a felperes) a 2011. január 31-én kelt munkaszerződése alapján tesztelő, üzleti szakértő munkakörben, határozatlan idejű munkaviszonyban állt a munkáltató (az alperes) alkalmazásában.

2014. január 6-án a munkáltatói jogkör gyakorlója, J. L. és M. A. tulajdonos a felperest arról tájékoztatták, hogy a munkaviszonyát megszüntetik.

2014. január 31-én a munkáltatói jogkör gyakorlója szabadsága miatt a felperes M. A.-t arról tájékoztatta, hogy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást. A dokumentumra a munkáltató aláírásánál az alperes társaság céges bélyegzője és J. L. ügyvezető névbélyegzője került.

A munkavállaló mint felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz. Elsődleges kereseti kérelmét arra alapította, hogy a közös megegyezésről szóló megállapodást a munkáltatóijogkör-gyakorló ügyvezető nem írta alá, azon csupán a névbélyegző szerepel. Másodlagos kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a munkaviszonyát az alperes 2014. január 6-án szóban szüntette meg.

Az elsőfokú bíróság a munkavállaló mint felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, ezért a munkavállaló felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.

A Kúria határozatában megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott, ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria szerint a megállapodás a felek egyező akaratát tükrözve, a közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozóan létrejött, azt határidőben a felperes nem támadta meg.

A perben eldöntendő kérdés a megállapodás írásbeli alaki érvényessége volt. Az alperes helytállóan hivatkozott a következetes munkajogi ítélkezési gyakorlatra, miszerint a munkajogi szabályok alapján az írásban rögzített szerződés érvényességének nem feltétele a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, kivéve, ha ezt külön jogszabály írja elő.

Az írásbeliségre vonatkozó általános Mt. rendelkezések alapján a munkajogi jognyilatkozat írásba foglalásához az egyszerű okirati forma használata elegendő, melyre a jognyilatkozat megtételekor hatályos Ptk. 218. § tartalmi követelményekre vonatkozó előírása az irányadó, vagyis elegendő a szerződés lényeges tartalmát írásba foglalni.

Az egyszerű okiratba foglalt megállapodás (Pp. 199. §) bizonyító erejének vizsgálata során a bíróságok helytállóan értékelték, hogy az abban foglalt nyilatkozatot a felek megtették. Ennek ellenkezőjére nem lehet következtetni abból, hogy az egyik fél, a munkáltató iraton szereplő aláírása névbélyegzővel történt, de ezt a peradatok sem támasztják alá.

A munkáltatói jogkör gyakorlása során a munkaviszonyban a munkavállalók irányába tett jognyilatkozatra az Mt. alaki előírásai az irányadók, amely egyszerű okirati forma elfogadásával a cégjegyzést nem követeli meg.

Forrás: kuria-birosag.hu