Ekkor tehető lapátra a munkavállaló: védett és védtelen korosztályok

Megosztás Tetszik

A munkahelyekért, különösen a minőségi munkahelyekért, Magyarországon is küzdelem folyik. S ahogyan ez az életben lenni szokott, minden korosztály úgy érzi, hogy a munkaerő-piaci folyamatok áldozata éppen az a réteg, amelybe ő beletartozik.

A pályafutásuk elején lévő munkavállalók, például az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtti eljárásban, azt szokták sérelmezni, hogy miért keresnek a munkáltatók túlságosan gyakran tapasztalattal rendelkező munkavállalókat, és ezt hátrányos megkülönböztetésként élik meg.

Arra szoktak hivatkozni, hogy amennyiben nem kapnak sokáig állást, abban az esetben ezt a feltételt soha nem fogják tudni teljesíteni. Az 50 év felettiek pedig úgy tapasztalják, hogy aránytalanul sok esetben a munkáltatók a pályakezdő munkavállalókat preferálják, akiknek éppen ezen okból jóval alacsonyabb bért kell fizetniük. Ezen túlmenően joggal tartanak attól, hogy a legrosszabb időszakban, a nyugdíj előtt szorulnak ki a munkaerő-piacról, ahová visszatérni szinte lehetetlen.

Mielőtt a jogi helyzet kiértékelésére rátérnénk, vessünk egy pillantást a számokra. Jelenleg a munkaerő-piacon hozzávetőlegesen 4 240 000 munkavállaló található, mely közel 64 százalékos foglalkoztatási rátát jelent. Ebben a 15–24 év közöttiek 287 000 fővel, a 25-54 év közöttiek 3 274 000 fővel, az 55 év felettiek pedig 637 000 fővel vannak jelen. Látható tehát, hogy a nyugdíj közelében járó korosztályok is szép arányban képviseltetik magukat a munkaerő-piacon.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja: kinek lehet jogszerűen felmondani, ki támadhatja meg jó eséllyel hátrányos megkülönböztetés miatt a munkáltatói döntést!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.