adozona.hu
Foglalkoztatás készenléti jellegű munkakörben: munkaidő, bér, pótlékok
//test-adozona.hu/munkajog/Ejjeliorok_bere_J0ESEJ
Foglalkoztatás készenléti jellegű munkakörben: munkaidő, bér, pótlékok
Tetszik
Mennyi legyen a cég által alkalmazandó éjjeliőrök legkisebb bére, milyen pótlékokat kell fizetni nekik? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a munkakör készenléti jellegűnek minősül-e. Napi 12 óra tartamot meghaladó rendes munkaidő ugyanis csak ebben az esetben lenne beosztható (illetve a másik eset, ha a dolgozó a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója).
Az Mt. a készenlét két esetét különbözteti meg:
1. Ha a munkavállaló a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, tipikus példa a recepciós vagy a portás munkakör. E körben a rendes munkaidő alatt munkavégzés nélkül töltött időszak hosszának hosszabb időszak alapulvételével való meghatározásának van jelentősége, a munkavállaló munkaköre sajátosságai és a munkáltató működése jellegének alapján. Mindez független az esetleges munkaszervezési hiányosságoktól, illetve a megrendelés- vagy anyaghiánytól.
2. Készenléti jellegű a munkakör akkor is, ha a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Ilyennek minősülhet például az úszómester munkakör. Ennek az a jelentősége, hogy a munkavállaló ilyenkor hiába dolgozik többet napi 8 óránál, neki ez a teljes munkaideje, tehát hosszabb ideig kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie ugyanazért a fizetésért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Például, ha a felek minimálbérben állapodnak meg, akkor ezért hosszabb teljes munkaidő esetén nem napi 8, hanem – a megállapodásnak megfelelően – akár napi 12 órát kell dolgozni.
Lényeges: nem a felek megállapodása vagy a kollektív szerződés rendelkezése az irányadó. Bár a készenléti jellegűvé minősítés valóban a munkáltató döntési körébe tartozik, azonban a munkavállaló a munkaidő-beosztással és a díjazással összefüggésben munkaügyi jogvitában vitathatja, hogy a munkaköre valóban készenléti jellegűnek minősül-e.
A készenléti jellegű munkaköröket nem lehet általában felsorolni, hanem mindig esetről-esetre kell vizsgálni, hogy a konkrét munkáltatónál, a konkrét pozíció megfelel-e a fenti, egyik vagy másik típusnak. Ha a fenti úszómesternek a medence üzemeltetése, a víz és levegő hőfokának, a vízminőségnek az ellenőrzése is a feladatai közé tartozik, már nem biztos, hogy valóban készenléti jellegű a munkakör.
Azért van kiemelt jelentősége a készenléti jellegnek, mert ehhez a törvény eltérő munkaszervezési szabályokat fűz, amelyek a munkáltatóra kedvezőbb, rugalmasabb munkaszervezést tesznek lehetővé. Ezek a következők:
› a munkaközi szünetet a munkaidő részeként kell a munkáltatónak kiadnia,
› a munkavállaló napi munkaideje a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján 12 órára emelhető,
› a munkavállaló beosztás szerinti heti munkaideje a felek megállapodása alapján heti 72 óra lehet,
› a munkavállaló vasárnapra rendes munkaidőre beosztható,
› a 6 hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak megállapítható,
› a munkavállaló napi pihenőideje az általános 11 órával szemben 8 órára csökkenthető.
Az éjjeliőrök részére minimálisan a kötelező legkisebb munkabért köteles megfizetni a munkáltató.
A munkavállalók rendkívüli munkavégzés, éjszakai munka, illetve munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén jogosultak bérpótlékra. A törvény a vasárnapi bérpótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítja, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben. Ebből következően azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra (kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján ez a pótlék a lent meghatározott munkavállalókon kívül más munkavállalók részére is megállapítható).
Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalékos vasárnapi pótlék jár, ha a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben kerül sor, továbbá a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló részére. Azaz, ha bármely más eset alapján elrendelhető a vasárnapi munkavégzés (ehhez tehát a munkáltatót kellene megvizsgálni), a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére.
Amire még lehetőség van:
› a törvény lehetővé teszi, hogy a vasárnapra rendkívüli munkaidőben történő beosztás, illetve munkaszüneti napra rendkívüli munkaidőben történő beosztás esetén járó ötven százalékos pótlék, valamint a harminc százalékos műszaki pótlék, illetve a tizenöt százalékos éjszakai pótlék tételes elszámolása helyett az említett bérpótlékokat is magában foglaló alapbért állapítsanak meg a felek. Azaz a törvény 145. §-a nem az említett bérpótlékok átalányban történő megállapításáról rendelkezik, hanem arról, hogy a felek az alapbérbe beépíthetik az említett pótlékokat. Ez a szabály tehát azt jelenti, hogy a felek a munkavállaló alapbérét a pótlék fizetését megalapozó különleges körülmények viszonylag gyakoribb előfordulására tekintettel magasabb mértékben állapítják meg, és így az alapbér a bérpótlékot is magában foglalja.
› az Mt. 145. § (2) bekezdése szerinti havi átalány fizetése a felek kifejezett megállapodásához kötött, abban konkrétan azt is meg kell jelölni, hogy az átalány mely pótlék(ok) kiváltását szolgálja. Azaz nem elegendő azt írni, hogy a felek által kölcsönösen meghatározott pótlékátalány összege például 50 000 Ft, hanem külön meg kell határozni, hogy ez mely bérpótlék jogcímén illeti meg a dolgozót. Ilyen megállapodás esetén a munkavállaló átalányként a munkaszerződésben meghatározott pótlékösszegre jogosult. A bérpótlékot helyettesítő átalány kizárólag a bérpótlék összegét foglalhatja magában, a munkavállaló munkabérét nem, azaz a rendes munkabért nem helyettesítheti.
Az átalány megállapítása során követelmény, hogy a munkavállaló arányos díjazásra jogosult, nem kerülhet aránytalanul, lényegesen hátrányosabb helyzetbe a tételes elszámoláshoz képest (ilyen esetben ugyanis a megállapodás érvénytelennek minősül és a munkavállaló részére tételes elszámolás alapján jár a bérpótlék).
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (0)