hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyenlő munkáért egyenlő bér: mikor tehet különbséget a munkáltató?

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A munkáltató és a leendő dolgozó között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci körülmények, a kereslet-kínálat, hanem az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv is befolyásolják. Az adott munkavállaló bérének meghatározásánál a többi munkavállaló bérezésére is figyelemmel kell lenni. Tekintettel arra, hogy az egyenértékűség kérdése gyakran vita tárgya a felek között, ennek szempontjait tekintjük át a kialakult joggyakorlat tükrében.

Alkotmányos alapelvről van szó

A hátrányos megkülönböztetés tilalmát több jogszabály is rögzíti. Az esélyegyenlőségi irányelveken túlmenően szabályozza az alaptörvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.), valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) is. Az alaptörvény XV. cikkelye leszögezi, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. Végezetül deklarálja azt is, hogy a nők és a férfiak egyenjogúak.

Erre épül rá az Mt. és az Ebktv. szabályrendszere is. Az Mt. 12. paragrafusa  az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben csupán az alapokat fekteti le, amikor kimondja, hogy azt a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásánál be kell tartani. Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos részletszabályokat – az egyenlő bánásmód sérelmének megvalósulási eseteit (közvetlen, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás, ezekre adott utasítás stb.), a védett tulajdonságok körét, és az úgynevezett kimentési lehetőségeket – az Ebktv. 8-10. paragrafusai tartalmazzák. Ezeket a szabályokat tehát együttesen kell értelmezni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, milyen szempontokat kell mérlegelniük a munkáltatóknak a béralku során.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink