hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Dolgozhat-e portás megbízási jogviszonyban?

  • adozona.hu
2

Köthető-e portási feladat ellátására megbízási szerződés magánszeméllyel havi 3-4 alkalommal, éjszakai 12 órás munkavégzésre? Olvasónk kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Bár a felek a szerződéses szabadság elve alapján maguk dönthetik el, hogy adott tevékenység ellátására egymással polgári jogi jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesítenek, azonban, ha az adott jogviszony tartalmi elemei a munkaviszony minősítő jegyeit hordozzák magukon, abban az esetben annak szabályozása alól nem vonhatják ki magukat.

Ha mégis megteszik és például vállalkozási vagy megbízási jogviszonyt létesítenek egymással, abban az esetben az színlelt megállapodásnak minősül. A színlelt szerződés pedig joghatást nem válthat ki, az semmisnek minősül. Ennek megfelelően a szerződéskötést megelőzően a feleknek mérlegelni szükséges, hogy az adott teendők milyen jogviszonyban láthatóak el.

Ahhoz, hogy ez eldönthető legyen, a tartalmi elemeket kell megvizsgálni. Ehhez el kell határolni egymástól a munkaviszony és a polgári jogi jellegű vállalkozási jogviszony ismérveit. A jogviszonyok szempontjait a maguk összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban vállalkozási szerződésről vagy leplezett munkaviszonyról van-e szó.

A munkaviszonyra az jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörbe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett, a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.

Mindez a polgári jog körébe tartozó munkavégzésre irányuló jogviszonyok vonatkozásában nem tekinthető meghatározó kötelezettségnek, nem önmagában a jelenlét, a munkavégzésre történő készen állás, hanem szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, munkával elérhető eredmény a fő és meghatározó kötelem.

Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg. Ezzel szemben polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon.

A kérdés szerinti esetben a portásnak a munkáltató által előírt helyen és időben kell munkát végezni, személyesen. Álláspontom szerint már önmagában ezek ismérvek alapján sincs lehetőség a megbízási jogviszony létesítésére. Érdemes elgondolkodni az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létesítésén, kedvező közteherfizetés mellett.

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dudas.dr

Kedves Adószakértő Úr,

köszönöm szépen a hozzászólását! Valóban nincs olyan hatályos jogszabályi rendelkezés, mely elhatárolná a két jogviszonyt egymástól. Ugyanakkor azok a jellemző jegyei, melyeket le is írtam, az Mt. és a Ptk. alapján meghatározhatóak, sőt, a bíróságok joggyakorlatukban a mai napig vizsgálják a korábbi irányelv elhatárolási kritériumait. Nem látom, hogy a válaszom eltérne az Ön által írtakhoz képest. Ami pedig a színlelt jogviszonyt és a minősítést illeti: a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény 1.§ (4) bekezdése szerint a felügyelő a tényállás alapján jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a (3) bekezdés szerinti jogviszonyok alapján vagy ellenérték nélkül történt. A (3) bekezdés szerinti jogviszonyok között kerül felsorolásra a vállalkozás és a megbízás.

Az adózásban nem vagyok jártas, így különösen köszönöm a hasznos észrevételét! Ez, illetve a javasolt efo már választási lehetőséget is kínál az Olvasó számára.

Üdvözlettel, Mária

Ruszin Zsolt

Az lett volna a helyes válasz, hogy "nem tudni".

A munkaviszony és a megbízási (vállalkozási) jogviszony elhatárolására volt ugyan egy irányelv, azonban azt 2012.01.01-től hatályon kívül helyezték (7001-2005_fmm-pm_egyuttes_iranyelv).

Ezért sincs jogszabályi hivatkozás a válaszban...

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint a Ptk. vállalkozási szerződésről szóló, valamint megbízási szerződésről szóló szakaszai alá tartozó jogviszony nem lehet tárgya a munkaügyi ellenőr vizsgálatának.

A portás foglalkoztatása kapcsán kifejezetten megdönti a munkaviszony vélelmét az alábbiak:
- a portás nem köteles elfogadni a "beosztást", az közös megegyezést igényel
- a portás nem köteles utasítást elfogadni
- a portás helyettesítőt jelölhet ki
- a portás kártérítésre kötelezhető
- a portással nincs írásos szerződés (csak levelezés)
- a portás számára nincs havi bérezés, hanem alkalmanként a megbízó rögtön fizet.

Megyjegyzem, hogy a portásnak célszerű átalányadózó egyéni vállalkozást lekattintania, mert ha van főállása, akkor adómentesen számlázhat idén 2.668.000 Ft-ot, legfeljebb némi iparűzési adó merülhet fel.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink