Büntetőeljárás indult ellene, ezért felmondtak a dolgozónak

Megosztás Tetszik

A munkajogi szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkáltató pusztán a büntetőeljárás megindításának ténye alapján azonnali hatállyal számolja fel a jogviszonyt, mely munkajogi jogkövetkezmény az Alkotmánybíróság több határozata szerint nem sérti az ártatlanság vélelmét. Ha ilyen jogszabályi felhatalmazás nincs, a vádiratba foglalt bizonyítékok ügyészi értékelésén alapuló tényállásszerű leírás alkalmas lehet a fegyelmi eljárás lefolytatására és a munkajogi következmények alkalmazására – mondta ki a Kúria.

A Kúria tájékoztatója szerint az Mfv. X. 10 152/2020. számú ügy alperese (a munkáltató) 2015. október 28-án határozatával a felperessel (a dolgozóval) szemben visszaélés jogosultsággal, lehetőséggel fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendelt el és egyben a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 198. § (2) bekezdés c) pontja alapján a fegyelmi eljárást az „ügyész döntéséig” felfüggesztette.

A felperessel szemben 4 rendbeli, a Btk. 294. § (1) bekezdésébe ütköző és (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának büntette miatt volt büntetőeljárás folyamatban.

Az ügyészség 2017. július 4-én kelt átiratában arról tájékoztatta az alperest, hogy az adott büntetőügyben, melyben a felperes XXII. rendű vádlottként szerepel, vádiratot nyújtott be. Ezt követően az alperes a felfüggesztett fegyelmi eljárást folytatta és 2017. augusztus 14-én kelt, fenyítés kiszabásáról szóló határozatában visszaélés jogosultsággal, lehetőséggel fegyelemsértés miatt a felperest szolgálati viszony megszüntetése fenyítéssel sújtotta.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a következő elvi kérdésben döntött. A munkavégzésre irányuló jogállási törvények túlnyomó többsége (Kttv., Kjt., Nav. tv., Mt.)  rendelkezik arról, hogy az adott jogviszony szempontjából kifejezetten súlyos bűncselekmény gyanúja miatt a büntetőeljárás hatálya alá került alkalmazott jogviszonyát azonnali hatállyal fel kell számolni. A munkajogi szabályok tehát lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkáltató pusztán a büntetőeljárás megindításának ténye alapján azonnali hatállyal számolja fel a jogviszonyt, amely munkajogi jogkövetkezmény az Alkotmánybíróság több határozata szerint nem sérti az ártatlanság vélelmét [3358/2019. (XII. 16.) AB határozat, 3243/2020. (VII. 01.) AB végzés, 3019/2020. (II. 10.) AB határozat].

A Hszt. kivételesen ilyen rendelkezést nem tartalmaz. Amennyiben a hivatásos szolgálati viszonyban álló személlyel szemben a szolgálati viszonnyal összefüggésben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntető eljárás indul, szolgálati viszonyát nem lehet a törvény tételes rendelkezése alapján azonnali hatállyal felszámolni, hanem fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítésre vagy a szolgálati viszonyára vonatkozó kötelezettségét vétkesen megszegte-e. A vádiratba foglalt bizonyítékok ügyészi értékelésén alapuló tényállásszerű leírás alkalmas lehet a fegyelmi eljárás lefolytatására és a munkajogi következmények alkalmazására – olvasható a kuria-birosag.hu-n.