Bónuszjuttatás: csak az adott évi teljesítményt lehet figyelembe venni

Megosztás Tetszik

Valamely teljesítményalapú bónuszjuttatás feltételeként a munkáltató a mérlegelésébe tartozó szempontokat is meghatározhat, a mérlegelés során azonban csak az adott év értékelhető, korábbi évek munkavállalói magatartása viszont nem lehet szempont – szögezte le az Mfv. II. 10.508/2018 számú ügyben nemrégiben hozott határozatában a Kúria.

Az említett ügyben a felperes 2011-től állt munkaviszonyban az alperesnél, utoljára üzletág-igazgató munkakörben dolgozott.

Az alperes kollektív szerződésének a munkavállalók díjazásról rendelkező IX. fejezetének 2. pontja szerint a pontja szerint a teljesítményalapú mozgóbér fizetése vagy nem fizetése a munkáltató diszkrecionális jogkörébe tartozik, tehát a munkáltatói jogkört gyakorló vezető joga eldönteni a munkavállaló teljesítményétől, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásától, egyéb jogkövető magatartásától, továbbá a vállalati belső szabályzatokban rögzített feltételektől, körülményektől függően azt, hogy az adott munkavállalót részesíti-e mozgóbérben. 

A kollektív szerződés VIII. fejezet 1.1 pontjának c) alpontja a munkavállalói kötelezettségszegéséért – egyebek mellett – hátrányos jogkövetkezményként rögzítette a prémium megvonását.

Felperes az alperesnél fennállt munkaviszonyát 2015. január 1-jén közölt felmondással megszüntette. A közlést követő szóbeli megbeszélésen a kereskedelmi vezérigazgató tájékoztatta a felperest, hogy a 2014. évi teljesítménye az „elvárásoknak megfelelő” volt.

A 2015. év elején lefolytatott belső vizsgálat a felperes terhére munkavállalói kötelezettségszegéseket állapított meg, erre tekintettel alperes 2015. július 15-én kelt levelében – a felperes 2014. évi teljesítményének megerősítése mellett – megtagadta a bónuszjuttatás kifizetését.

A felperes a keresetében office bónusz juttatás jogcímén 4 694 477 forint és annak késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a kitűzött feladatokat teljesítette, a megállapított kötelezettségszegések nem voltak összefüggésben a munkaköri feladataival,  hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárást pedig az alperes vele szemben nem folytatott le.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest a 4 694 477 forint és annak késedelmi kamata megfizetésére. Az ítélet indoklása szerint a munkáltatói jogkört gyakorló 2015. januárban a felperes tevékenységét az „elvárásoknak megfelelő”-nek értékelte, és a bizonyítási eljárás adatai nem támasztották alá, hogy az értékelés során a felperes magatartását figyelmen kívül hagyta.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezért az alperes akkor járt volna el jogszerűen, ha a felperessel szemben a kollektív szerződés VIII. fejezete szerinti eljárás keretében alkalmaz hátrányos jogkövetkezményt. Ennek hiányában az alperes jogellenesen tagadta meg a bónusz kifizetését.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A tényállás kiegészítését követően megállapította, hogy a perbeli office bónusz juttatás teljesítményalapú juttatási forma, amely meghatározott teljesítmény eléréséhez, mint minimumfeltételhez kapcsolódik, de a munkáltató az eredmények elérése esetén is mérlegelheti a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos és egyéb jogkövető magatartását.

A másodfokú bíróság szerint a munkáltatói jogkört gyakorló 2015. januárban csak a felperes kitűzött feladatainak teljesítését értékelte, azonban – minthogy az alperes pénzügyi eredménye még nem volt ismert –  nem tett ígéretet a juttatás kifizetésére, de nem is tagadta meg azt.

A törvényszék a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 285. paragrafusának (3) bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a munkáltató megsértette-e a mérlegelési jogkörében hozott döntése során a döntés kialakítására irányadó szabályokat. Megállapította, hogy az alperes belső vizsgálata során feltárt és a felperes terhére értékelt kötelezettségszegő magatartások közül a legutolsó 2013. áprilisi volt, amelyre tekintettel a munkáltató a 2014. évi bónusz kifizetését jogszerűen nem tagadhatta meg.

Figyelembe vette, hogy a kollektív szerződés – mint a munkáltató belső szabályzata – hátrányos jogkövetkezmény kiszabására csak 15 napos szubjektív és egyéves objektív határidőn belül ad lehetőséget.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Egyetértett a jogerős ítélet azon megállapításával, mely szerint a munkáltató a felperes 2014. évi bónuszjuttatásáról – valamennyi szempont értékelését követően – csak 2015. július 15-én döntött, így a perben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes terhére értékelt, a tárgyévet megelőző munkavállalói kötelezettségszegések figyelembevétele megfelelt-e az Mt. 285. paragrafus (3) bekezdésében foglaltaknak.