hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fél, hogy ellopja a pénzét, kárt okoz a munkavállaló? Biztosítékot kérhet

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Bár a törvény alapján már négy éve van rá lehetőség, a gyakorlatban eddig nem terjedt el széles körben a munkavállalói biztosíték intézménye. Lényege, hogy a munkáltató a dolgozóval megállapodik, miszerint a munkavállaló átad legfeljebb egyhavi alapbérének megfelelő összeget, ezt a munkáltató köteles elkülönített számlán kezelni, és kizárólag a kártérítési igényének kielégítésére használhatja fel, a munkabérből történő levonás szabályai szerint. Mi lehet az oka annak, hogy az óvadékot alig alkalmazzák a gyakorlatban?

A munkavállalói biztosítékra vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyve (Mt.) 189-191. paragrafusai szabályozzák. A felek közötti megállapodás a munkaszerződésbe foglalva, de külön megállapodásban is érvényes, megköthető a munkaviszony létesítésekor vagy annak fennállása alatt is. Egy a lényeg: csak meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállalóval köthető meg, olyan dolgozóval, aki a munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket (értékpapírt, értéktárgyat) vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy ezek teljesítését közvetlenül ellenőrzi. Tipikusan ilyen például a pénztáros, a bérleteket, étkezési utalványokat kezelő munkavállaló vagy ezekhez hasonló munkakört betöltő, illetve az ellenőrzésüket végző munkavállaló.

A fentiekből következik, hogy ha a munkavállaló eseti jelleggel vesz át pénzt, arra nézve érvényesen nem köthető ki biztosíték fizetése, azaz fontos fogalmi elem a rendszeresség.

Ehhez hasonlóan, ha a dolgozó a pénzt csak őrzi, szintén nem köthető megállapodás, hiszen hiányzik az átadás-átvétel feltétele. A biztosíték nyújtása ugyanis a munkavállaló által történő pénzösszeg átadásával valósul meg, készpénzben vagy utalással történő teljesítéssel.

Mi a helyzet akkor, ha megváltozik a munkakör vagy megszűnik a munkaviszony? Ebben az esetben a munkáltató köteles a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul visszafizetni a munkavállalónak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, a gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a vonatkozó szabályokat. 

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink