Biztonsági őrök bérpótléka

Megosztás Tetszik

Hogyan és milyen pótlékok járnak a biztonsági őröknek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A konkrét válasz a munkarendtől függ, de alapvetően az általános szabályokat kell alkalmazni.

A bérpótlék az általános munkafeltételektől eltérő, az alapbérnél figyelembe nem vett objektív körülmények fennállása esetén végzett munka külön díjazása, illetve többletdíjazása (például éjszaka, húsvéthétfőn, rendes munkaidő befejezését követően stb.). A törvény a tipikus, átlagos munkafeltételtől eltérő feltételeket határozza meg, mint amelyek bérpótlék fizetésére alapot adhatnak. Számos példa van arra, hogy egy dolgozó több különleges körülmény között dolgozik.

Vasárnapi bérpótlék

A törvény a vasárnapi bérpótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítja, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben.  Ebből következően, azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amely esetében a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak pótlékra (kollektív szerződés vagy a felek megállapodása alapján ez a pótlék a lent meghatározott munkavállalókon kívül más munkavállalók részére is megállapítható).

Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalékos vasárnapi pótlék jár, ha a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésére kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben kerül sor, továbbá a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló részére.

Azaz, ha bármely más eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére. 

Munkaszüneti napra járó bérpótlék

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. § (2) bekezdés alapján a munkaszüneti napon történő munkavégzésért minden esetben 100 százalékos bérpótlékra jogosult a munkavállaló.

Éjszakai pótlék – műszakpótlék

A törvény szerint a munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, azaz 22 és 06 óra között, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, 15 százalék bérpótlék jár. A műszakpótlékra jogosultság feltétele, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változzon, mely következtében a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék bérpótlék jár. Amennyiben a műszakpótlék jogosultsági feltételei is fennállnak, akkor csak ez jár a munkavállalónak, az éjszakai pótlék nem. Bár hasonló a két pótlék rendeltetése, mértékük eltérő, a kettő találkozása esetén pedig csak a magasabb mértékű műszakpótlék jár.

Rendkívüli munkavégzés

A munka törvénykönyve 107. § szerint a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama rendkívüli munkaidőnek minősül.

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, a munkaidőkereten felül vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

Készenlét – ügyelet

Készenlét esetén 20 százalék, ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár a dolgozó részére akként, hogy külön az alapbérre ekkor nem jogosult a munkavállaló. Amennyiben bármely tartama alatt tényleges munkavégzésre kerül sor, az rendkívüli, munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőnek minősül, amelyre az alapbéren felül a rendkívüli munkaidő bérpótléka és minden további bérpótlék is jár, ha annak jogosultsági feltételei fennállnak. Ugyanakkor nem jár azonban a tényleges munkavégzés idejére maga a készenléti, illetve az ügyeleti pótlék, ezek ugyanis fogalmilag csak a munkaidőn kívüli rendelkezésre állás munkavégzéssel nem töltött idejére járnak.