adozona.hu
Becsülte a vízóraállást – jogos a rendkívüli felmondás
//test-adozona.hu/munkajog/Becsulte_a_vizoraallast__jogos_a_rendkivuli_L1BWDD
Becsülte a vízóraállást – jogos a rendkívüli felmondás
Lényeges kötelezettségszegés, ha a vízóraleolvasó a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzít vagy nem győződik meg a pontos mérőállásról – mondta ki a Kúria.
Az Mfv. I. 10.403/2016. számú ügy tényállása szerint a felperes munkavállaló munkaviszonyban állt az alperesnél; munkakörének elnevezése kezdetben vízdíjbeszedő, 2010. október 29-étől vízmérőleolvasó volt. Feladatát a közvetlen vezető által kijelölt működési területrészén a vízmérőleolvasás pontos elvégzése, a fogyasztási hely és közműhasználat ellenőrzése képezte.
A felperes munkaviszonyát a munkáltató (az alperes) 2014. március 25-én azonnali hatályú felmondással megszüntette. Az indokolás szerint „a munkavállaló hanyag és kötelezettségszegő magatartása miatt már többször figyelmeztetésben részesült feletteseitől, valamint a figyelmét is felhívták ezzel egy időben arra, hogy ismételt kötelezettségszegés esetén súlyosabb szankció kerül alkalmazásra.
A munkavállaló a munkaköréből fakadó lényeges kötelezettségeit szándékosan és súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte a munkaviszony során.
Az elmúlt tizenöt naptári napon belül a munkáltatónak öt eset jutott a tudomására a munkavállaló munkájának ellenőrzése során, amely kötelezettségszegések a munkavállaló munkaköréből fakadó lényeges kötelezettség szándékos, súlyosan gondatlan és jelentős mértékű megszegése.
Lényeges a kötelezettségszegés, mivel a vízmérők leolvasása a munkavállaló alapvető munkaköri feladata, szándékos és súlyosan gondatlan, mivel a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzített, vagy nem győződött meg a pontos mérőállásról tudatában annak, hogy a munkáltató vízmérő ellenőröket foglalkoztat és munkáját folyamatosan ellenőrzi.
A munkavállaló munkájára a korábbiakban több esetben fogyasztói panasz is érkezett, amelyek a munkáltató rossz megítélését, presztízsveszteségét okozták.
E sorozatos kötelezettségszegések vezettek a munkáltató azon döntéséhez, hogy a tizenöt naptári napon belül történt kötelezettségszegéseket alapul véve azonnali hatállyal felmond.”
Amunkavállaló keresetében kérte az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként 12 havi átlagjövedelem, 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés, betegszabadságra járó távolléti díj, és 2014. márciusra Erzsébet utalvány ellenértékeként járó 8000 forint megfizetésére kötelezni kamatokkal növelt összegben.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 8000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Kúria szerint a felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott, ezért a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében (azonnali hatályú felmondás jogellenessége és következményei) hatályában fenntartotta, míg a nem támadott, az alperest 8000 forint megfizetésére kötelező rendelkezést nem érintette.
A Kúria szerint az eljáró bíróságok a bírói gyakorlatnak megfelelően jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperessel közölt azonnali hatályú felmondás indokolása világos volt, az összefoglaló módon jelölte meg, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére miért került sor azonnali hatállyal: már többször figyelmeztetésben részesült a kötelezettségszegő magatartása miatt; a felmondást megelőző tizenöt naptári napon belül öt kötelezettségszegő magatartása jutott a munkáltató tudomására, amely lényeges kötelezettségszegés és szándékos vagy súlyosan gondatlan, mivel a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzített, vagy nem győződött meg a pontos mérőállásról; munkájára több fogyasztói panasz is érkezett, amely a munkáltatónak presztízsveszteséget okozott.
Aa felmondás indokolása megfelel a világosság követelményének, ha abban a munkáltató megjelölte azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította (MK 95.).
Nem sérti a világosság követelményét, ha a munkáltató az intézkedésében az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában a vétkességre vonatkozó feltételek közül mindkettőre, a súlyos gondatlanságra, illetve a szándékosságra is hivatkozik, ha mindkét esetet megindokolja.
Az azonnali hatályú felmondásból szándékos magatartásnak minősül, ha a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzít, míg súlyosan gondatlannak, ha nem győződik meg a pontos mérőállásról a vízmérő-leolvasó.
Mindkét eset megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást a munkáltató részéről az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja alapján, amennyiben a perben azt a munkáltató bizonyítja [Mt. 64. § (2) bekezdés].
Az alperes eleget tett az Mt. 64. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az azonnali hatályú felmondásban foglalt indokok valósága bizonyítottsága és intézkedése megalapozottsága vonatkozásában.
A felperes keresetében maga sem vitatta, hogy az azonnali hatályú felmondást megelőzően két alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesült. Ezért a munkáját hibásan, utasításellenesen, folyamatosan rosszul végző munkavállalóval szemben kiadott azonnali hatályú felmondás megalapozott, melynél az Mt. 66. § (4) bekezdés előírásai nem irányadóak.
Hozzászólások (0)