Az írásbeliség követelménye a munkajogban

Megosztás Tetszik

A járványügyi korlátozások, illetve a távmunkavégzés terjedése egyre több alkalommal veti fel a kérdést, hogy mit tekinthetünk a munkajogban írásbeli jognyilatkozatnak. A munkajog a polgári jogtól eltérő szabályokat alkalmaz az írásbeliségre, így érdemes példákkal áttekinteni az előírásokat.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 22. §-a alapján a jognyilatkozatot – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály, kollektív szerződés, üzemi megállapodás, egyeztető bizottság kötelező határozata), vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Így nem kötelező például a rendkívüli munkavégzés munkáltatói elrendelését, a szabadság kiadását vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást írásban rögzíteni. Az Mt. ugyanakkor azt is előírja, hogy a munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. Ilyen kérést tehát a munkavállaló jogszerűen is támaszthat.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudhatja, milyen esetekben kötelező írásba foglalni a munkajogi megállapodásokat!