hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amikor kikövetelhető a karácsonyi jutalom, és amikor nem

  • dr. Hajdu-Dudás Mária

Karácsony alkalmából sok munkáltató részesíti jutalomban dolgozóit. A jutalom olyan anyagi juttatás, amelyről a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva dönt. Bár a munka törvénykönyvében nincsenek erre vonatkozó szabályok, a gyakorlatban elterjedt, a bíróságok által meghatározott keretek között.

A munkáltató jutalommal díjazhatja a kiemelkedő vagy rendkívüli munkateljesítményt, a példamutató magatartást, a megbízhatóságot, a rendszeres megfelelő munkavégzést, de dönthet úgy is, hogy például a karácsonyi ünnepekre tekintettel részesíti anyagi juttatásban a munkavállalókat. Mivel teljes mértékben diszkrecionális jogkörében dönthet róla, a jutalomra alanyi jogosultság nem szerezhető. A bírói gyakorlat szerint általában azon az alapon sem igényelhető jutalom, hogy a munkavállaló munkatársa abban részesült (LB M. törv. II. 10.327/1976.).

Lényeges, hogy nem kötelező feltételekhez kötni, szemben a prémiummal, mely meghatározott teljesítmény elérése esetére előre kitűzött munkabér, célja, hogy ösztönözzön olyan teljesítmény elérésére, amelyet az alapbér nem, vagy nem kellően tud elismerni.

Egy munkajogi perben (LB Mfv. II. 10.594/1999.) a jutalmat a munkáltató az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjba vonuláshoz kötötte. A Kúria megállapította az igény jogosságát, miután a jogosultság feltétele a munkaviszony megszűnése esetén az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjjogosultság megszerzése volt.

Szintén a bírói gyakorlat alakította ki azt a szabályt, miszerint ha a munkáltató az egyértelműen és feltételekhez kötött jutalom kifizetését nem a feltételek teljesítésének hiánya miatt, hanem más indokkal tagadja meg, a munkavállaló jogszerűen tarthat igényt a visszatartott jutalomra (MD I.315.).

A munkáltató a jutalomkeret szétosztásánál differenciálhat, azonban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartania, mely bizonyítása egyértelműen a munkáltatót terheli (BH 2008.250.).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mikor kötelező adni jutalmat, és mikor nem!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink