hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A munkaidőkeret alkalmazásának szabályai és előnyei

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

A kormányzat egyre nagyobb hangsúlyt helyez a rugalmas foglalkoztatásra. Ennek részeként kiemelt szerep jut a munkaidőkeretben történő munkaidőbeosztásnak is. Tekintettel arra, hogy számos munkaviszonyt érintenek a szabályok, cikkünkben sorra vesszük a legfontosabb rendelkezéseket.

Általános munkarendben nem lehet munkaidőt később ledolgozni

Alapvető előírás, hogy a munkaidőbeosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Általános munkarendről beszélünk, amikor a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig egyenletesen osztja be. Általános munkarendben így nincs jogszerű lehetőség például arra, hogy a munkavállaló munkaidőben a munkahelyéről engedéllyel eltávozzon, és a kieső időt később dolgozza le, az ugyanis rendkívüli munkavégzésnek minősülne.

Általános munkarendben tehát a hétköznapok minősülnek munkanapoknak, a szombat és a vasárnap pedig pihenőnapoknak. Általános munkarendben is van lehetőség szombati, illetve vasárnapi munkavégzésre, ha a munka törvénykönyvében (Mt.) foglalt feltételek teljesülnek.

A szombati munkavégzésnek semmiféle akadálya nincs, ebben az esetben a munkavállalónak a pihenőnapján elrendelt munkavégzésért az Mt. 143. paragrafusának (4) bekezdése alapján 100 százalékos bérpótlék jár. A pótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít. Rendkívüli munkaidő vasárnapra is beosztható, ebben az esetben ugyanakkor a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékon felül vasárnapi pótlékot is fizetni kell.

Általános munkarendben tehát a munkavállaló hétfőtől péntekig minden nap ugyanannyit dolgozik, egyenletes mértékben elosztva a munkaidőt. Ha bizonyos időszakokban a munkamennyiség ingadozik, az alulfoglalkoztatás és a túlfoglalkoztatás kockázatát is a munkáltató viseli. Munkabért ugyanis akkor is kell a munkavállaló számára fizetni, ha munka az adott időszakban nem biztosítható. Ha pedig ezt egy intenzívebb munkaidőszak követi, a túlmunkáért rendkívüli munkavégzési pótlékot kell fizetni akkor is, ha előtte éppen munka sem volt.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink