Négy fontos tudnivaló az egyszerűsített foglalkoztatásról

Megosztás Tetszik

A nyár az egyszerűsített foglalkoztatás fő szezonja, így érdemes időről időre áttekinteni azokat a fontosabb kérdéseket, amelyek problémát szoktak jelenteni a munkáltatók számára. Ez az atipikus foglalkoztatási forma ugyanis – egyszerű és rugalmas szabályrendszerével, közteherviselési könnyítéseivel – alkalmas lehet a vállalkozások idényjellegű munkaerőigényeinek kielégítésére, ezért fontos, hogy helyesen értelmezzük a szabályokat.

Az alkalmi munkavállalás bármely szektorban, de csak rövid időszakokra hozható létre

Az alkalmi munkavállalás a munkavállaló és a munkáltató által határozott időre létesíthető munkaviszony, mely összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig hozható létre.

Előnye a szektorsemlegesség, azaz, hogy ez a típus nem csupán idénymunka esetén vehető igénybe.

További előnye, hogy a munkavállaló számára szabadságmegváltás sem jár, hiszen a maximálisan 5 munkanapra bejelenthető munkaviszony vonatkozásában az időarányos szabadság lényegében elenyészik.

A rövid időtartamok mellett ugyanakkor hátrányt jelent a létszámkorlát. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén ugyanis az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig a munkavállalói létszám húsz százalékát.

E tekintetben tudni kell, hogy a napi limit túlléphető, de az éves limit már nem. Amennyiben tehát éves szinten egy fő az engedélyezett létszám, abban az esetben a napi értékek összegének kell a 365-ös értéket kiadniuk.

Idénymunka csak meghatározott munkavégzéseknél, de rugalmasabb szabályokkal

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. tv. (Efo. tv.) az idénymunkának két típusát különbözteti meg: a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunkát.

Mindkettő vonatkozásában alapvető jelentőségű, hogy a munka idényjellegű, vagyis olyan munka legyen, amely a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon – valamely meghatározott évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ha ez a feltétel megvalósul, akkor lehet az Efo. tv. szabályait alkalmazni.

Az Efo. tv. hatálya alá tartozó turisztikai idénymunkának csak a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Ker. tv.) meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka tekinthető, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A Ker. tv. 2. § 8. pont alapján kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

A mezőgazdasági idénymunka körébe pedig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása tartoznak – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, kikre vonatkoznak a tilalmak és kell-e előzetes alkalmassági vizsgálat vagy munkavédelmi oktatás!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.