A kormány elfogadta az új Munka törvénykönyve tervezetét

Megosztás Tetszik

A kormány szerdán elfogadta az új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezetét, amely egyértelműen javítja a versenyképességet, és helyzetbe hozza a kis- és közepes vállalkozásokat - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtöki tájékoztatóján Budapesten.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott tervezet "99 százalékban" megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult.
   
A maradék egy százalékról azt mondta: a kollektív "lábban", vagyis a szakszervezeteket érintő szabályozásban vannak még véleménykülönbségek, de itt is van még lehetőség további javaslatokat, véleményeket megfogalmazni.
   
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddigi öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni - fűzte hozzá Czomba Sándor.
   
A védett korral kapcsolatban kifejtette: a jelenlegi, Európai Unióban jellemző szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen  indokolt esetben lehet valakit elbocsátani, azonban a bírói gyakorlat mutatja, hogy például egy csoportos létszámleépítés is ilyen indokolt esetnek számít, vagyis a jelenleg hatályos védettség meglehetősen esetleges. Az új magyar szabályozás szerint ugyanakkor erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet elbocsátani a védett munkavállalót. Hozzáfűzte: azt is próbálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék.
   
Az államtitkár a túlmunkáról elmondta: az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben, erről munkaadói és munkavállalói konszenzus született.
   
Hangsúlyozta, hogy az új Munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A műszakpótlékokról elmondta: az éjszakai műszakpótlék nem változik, vita a délutániról volt. Utóbbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, vagy az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot). Az átalánnyal kapcsolatban azt mondta: ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget, és akkor nem kell a műszakpótlékkal foglalkozni.
   
Czomba Sándor beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.
   
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.
   
Czomba Sándor szerint az új Munka törvénykönyve segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Egy új kódex megalkotására többek között azért van szükség, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3.700.000 és 4 millió közötti szintről. Emlékeztetett arra, hogy az utóbb időben számos egyeztetés volt a törvénykönyvről, és a több mint 300 javaslat jelentős részét be is építették a tervezetbe.