Demján: a szakmunkást nem szabad lenézni

Megosztás Tetszik

Szükség van az érdekegyeztetésre a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek között a versenyszférában, mert sok közös érdek van, amelyek mentén együtt lehet működni, és közös álláspontot kialakítani - mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke kedden Budapesten a "Munkából élnénk!" címmel rendezett nemzetközi konferencián, amelynek középpontjában a készülő új Munka törvénykönyve áll.

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közös rendezvényén Demján Sándor hangsúlyozta: Magyarországon legalább egymillió fizikai munkásra, termelőre van szükség, ehhez a munkát tisztelni kell, a szakmunkást nem szabad lenézni. Hozzáfűzte ugyanakkor: csak a versenyképes szakmát adó képzéseket lehet támogatni az adófizetők pénzéből.
   
A VOSZ részéről egyben felajánlotta a szakszervezeteknek, hogy a versenyszféra ügyeiről egyeztessenek, mert - mint mondta - a munkaadók is érdekeltek abban, hogy erős szakszervezetek legyenek. A VOSZ ezért nem ért egyet az üzemi tanácsok pozíciójának megerősítésével, és inkább azt támogatná, ha minél több szakszervezeti tag lenne a munkahelyeken - mondta az ügyvezető elnök.
   
Demján Sándor szerint mindenképpen szükség van egy új Munka törvénykönyvére (Mtk.), ennek tartalmát azonban egyeztetni kell. Fontosnak nevezte, hogy az új kódexben rögzítsék a szabadság gyűjtésének, valamint a részmunkaidőnek a lehetőségét. Kiemelte: az érdekegyeztetésnek valamilyen formában általánosságban is működnie kell.
   
"Foglalkoztatásba integráló" állami vállalatokat kell létrehozni Magyarországon, mivel a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak) nincs elegendő tőkéjük - mondta Demján Sándor. Úgy vélekedett, hogy az európai átlagnál nagyobb ütemben kell növelni a termelést, ehhez kell igazítani a hazai foglalkoztatás szerkezetét.
   
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: ahhoz, hogy a vállalkozások eredményesek lehessenek - különösen a mostani bizonytalan gazdasági környezetben - kulcsfontosságú egy új Munka törvénykönyvének létrehozása.
   
Kifejtette: a jelenlegi Mt. "egyenszabályozást" kényszerít rá a munka világára, a vállalkozások méretétől, működési területétől függetlenül, és elsősorban a nagyüzemi ipari termelésre van kitalálva. A munkahelyek többsége ma már nem ilyen - hangsúlyozta Rolek Ferenc.
   
Az Mtk.-nek segítenie kell a versenyképesség fejlődését, meg kell teremtenie a differenciált szabályozást, teret kell adnia a helyi megállapodások megkötésének, meg kell szüntetnie a szakszervezet és üzemi tanács indokolatlan kettőségét, és hozzá kell járulnia a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez - emelte ki Rolek Ferenc.
   
A minisztériumi tervezetet tartalmilag jónak nevezte, és úgy értékelte, hogy az a 21. századra szabja a munkaügyi viszonyokat. Jó kiindulási alap, most azon kell gondolkozni, hogy hogyan lehet egy mindenki számára megfelelő tervezetet kialakítani - mondta.
   
Rolek Ferenc szerint az új Mtk. tervezete "lényegesen családbarátabb" a jelenleginél, példaként említette, hogy szigorítja a vasárnapi munkavégzés elrendelését, általánossá teszi a vasárnapi pótlékot, emellett kötelezően bevezeti, hogy minden munkáltatónak biztosítania kell a gyermek három éves koráig az anya részmunkaidős foglalkoztatását. ezenkívül különböző dolgozói csoportoknak - például fogyatékosoknak - pótszabadságot ad.
   
Hangsúlyozta: a munkáltatók számára nagy változás, hogy a munkaviszonyon kívüli munkavégzési formákra - például beszállítókra - is kiterjesztik a Munka törvénykönyvének egyes intézkedéseit. Megemlítette azt is, hogy 44 napban szeretnék korlátozni a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást a jelenleg 100 nap feletti időszak helyett.
   
Az alelnök is kezdeményezte, hogy a szakszervezetekkel tárgyalják végig a tervezetet, és alakítsanak ki közös álláspontot.