adozona.hu
Kitolódhat a jogállami fék alkalmazása
//test-adozona.hu/koronavirus_jarvany/Tolodhat_a_jogallami_fek_alkalmazasa_igy_a__CBTSO3
Kitolódhat a jogállami fék alkalmazása
Az Európai Bíróság ítéletéig nem alkalmaznák a jogállami feltételrendszerről szóló jogszabályt a német soros EU-elnökség és a magyar-lengyel páros által kitárgyalt kompromisszum értelmében, amelyet csütörtökön még 24 uniós tagállamnak (és az Európai Parlamentnek) is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, elhárul az akadály az EU hétéves keretköltségvetésének és a helyreállítási eszköznek a végleges elfogadása előtt, olvasható a BruxInfo oldalán.
Szerda délelőtt bejelentették és még délután az EU nagyköveti tanácsa elé terjesztették azt a megállapodást, amit az Unió soros német elnöksége tárgyalt ki két hét alatt Magyarországgal és Lengyelországgal. A még a 24 uniós partner jóváhagyására váró kompromisszumos szöveg a jogállamisági mechanizmust ellenző két kormány megnyugtatására különféle kiegészítő garanciális elemeket tartalmaz, és helyenként szűkítő értelmezést ad az erről szóló rendelet alkalmazásának.
Ezzel véglegessé vált, hogy Budapestnek és Varsónak bár nem sikerült megakadályoznia a jogállami normák uniós költségvetéssel való összekapcsolását, de – az alku legfigyelemreméltóbb részeként – évekkel sikerült kitolnia a rendelet és az azzal potenciálisan együttjáró pénzügyi szankciók alkalmazását.
Ennek természetesen előfeltétele, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcson valamennyi tagállam hozzájárulását adja a Berlin által kitárgyalt alkuhoz. A tagállamok nagykövetei szerdán fél órával az ülést megelőzően kapták kézhez a szöveget, amelynek megemésztéséhez még némi időre van szükség. „Egyelőre senki sem bólintott rá, és senki sem utasította el” – jelentette ki az ülést követően egy EU-diplomata.
A kompromisszum központi és a magyar kormány számára minden bizonnyal legfontosabb eleme annak rögzítése, hogy a rendeletet mindaddig nem alkalmazzák majd, amíg az Európai Bíróság meg nem állapította annak jogszerűségét. Vagyis az Európai Bizottság mindaddig nem fog semmilyen intézkedést foganatosítani, amíg az EU bírósága meg nem hozta az ítéletét. Mindez azt feltételezi, hogy Budapest és Varsó keresetet nyújt be Luxembourgban, a kifogásolt rendelet megsemmisítését kérve a bíróságtól, amire a jogszabály hatályba lépésétől fogva 2 hónap és 10 nap áll a rendelkezésükre.
Mivel a két tagállamnak nem áll érdekében az eljárás felgyorsítása, az Európai Bíróság ítélete brüsszeli várakozások szerint minimum egy évet, de inkább hosszabb időt igényel majd. Amiből az is következik, hogy az Orbán-kormánynak nagy valószínűséggel nem kell a 2022 tavaszi választások előtt pénzügyi szankcióktól tartania. Brüsszelben sokan úgy vélekednek, hogy a magyar miniszterelnök a tárgyalások során ennek a biztosítását tartotta a legfőbb céljának.
A magyarok és a lengyelek által jóváhagyott szöveg (amely az Európai Tanács által elfogadott következtetések formáját öltheti) egyébként nem közvetlenül a bírósági ítélethez kapcsolja a jogszabály alkalmazását. Hanem azoknak az iránymutatásoknak a kidolgozásához és elfogadásához, amelyekben a Bizottság részletesen leírja majd, hogyan képzeli el a rendelet alkalmazását, a vizsgálati módszert is ideértve, amelyen az eljárás alapul. Ha – mint arra számítani lehet –, a két tagállam bírósághoz fordul, az iránymutatások véglegesítésével be kell várni az ítéletet, hogy annak releváns megállapításai is beépüljenek a majdani alkalmazási útmutatóba. Amíg azonban az iránymutatásokat nem véglegesítik, a Bizottság eljárást és intézkedéseket sem fog tudni javasolni. „A Tanács jogi szolgálata szerint hasonlóra (a jogszabály alkalmazásának elhalasztására) volt már példa az EU praxisában, de azt nem tudjuk, hogy miről és mikor” – jegyezte meg egy EU-diplomata.
A BruxInfónak nyilatkozó források emlékeztettek rá, hogy a munkavállalók kiküldésére vonatkozó irányelv rendelkezéseit például a közúti fuvarozásban csak egy másik jogszabály, a mobilitási csomag elfogadása után alkalmazták.
Lucas Guttenberg, a Jacques Delors Intézet berlini részlegének igazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság esetleges megerősítő döntése politikailag megkönnyítené a jövőben a mechanizmus alkalmazását. „Meggyőződésünk, hogy a jogszabály ki fogja állni a próbát a Bíróságon” – közölte szerdán egy nevének mellőzését kérő brüsszeli forrás.
A halasztott alkalmazás mellett a terjedelmes szöveg több pontban is szűkítő értelmezését adja, vagy szűkíteni próbálja a Tanács és az Európai Parlament által kitárgyalt jogszabály hatókörét, amely még végleges jóváhagyásra vár. Mivel a rendelet végrehajtásáért nagyrészt az Európai Bizottság a felelős, ez úgy is értelmezhető, hogy a testület kezét kívánják megkötni a magyar és a lengyel páros kérésére elhelyezett jogilag nem, de politikailag kötelező kikötések.
Így az, hogy a jogállami feltételrendszer alkalmazását csak akkor mérlegelhetné a Bizottság, ha más, már meglévő eljárások (kohéziós politikai és pénzügyi rendelet, kötelezettségszegési eljárások) nem nyújtanának hatékonyabb védelmet az uniós költségvetésnek. Egy másik pont szerint a rendeletet a tagállamok alkotmányos rendjében rögzített nemzeti identitás maximális tiszteletben tartása mellett lehetne csak alkalmazni. Ez ugyan nem mondja ki, de vélhetően arra vonatkozik, hogy a migrációs vagy a családjogi nézeteltérések nem lehetnének kiváltó okai egy ilyen szankciós mechanizmusnak.
Egy másik mondat azt pontosítja, hogy „a rendelet nem vonatkozik általános (jogállami) hiányosságokra”. Ez nem csak az eredeti bizottsági javaslatban szerepelt, de kifejezetten ellentétes az Európai Parlament értelmezésével, amely szerint éppenséggel a rendszerszintű hiányosságok is kiválthatják az eljárást.
A magyar kormány azt is elérte a német elnökségnél, hogy a tervezet kimondja, hogy a rendeletet kizárólag az új MFF-ből és a helyreállítási eszközből (NGEU) származó költségvetési kötelezettségvállalásokra (és nem a kifizetésekre) alkalmaznák. Vagyis a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, de 2020 után is lehívható (n+3-as szabály) forrásokra nem. Az Európai Bizottság eddigi álláspontja éppenhogy az volt, hogy minden, a büdzséből január 1. után kifizetendő forrás az új jogszabály hatálya alá tartozik majd.
Végül, de nem utolsó sorban az eljárás alá vont tagállam által meghúzható vészfék is módosult valamelyest, bár nem érdemben. A rendelet értelmében ugyanis a tagállam, ha elégedetlen a Bizottság által javasolt szankcióval, még a tanácsi döntés előtt indítványozhatja az Európai Tanács elnökénél, hogy a soron következő EiT (csúcstalálkozó) napirendjére tűzze a témát vitapontként. A kiegészítés ehhez képest már a vita mellett arról is szól, hogy az Európai Tanács törekedni fog egy közös álláspont kialakítására, igaz, továbbra sincs szó döntésről (amit állam- és kormányfői szinten csak egyhangúlag lehetne meghozni).
A főleg a magyar kormány óhajára bekerült kiegészítések ugyanakkor nem befolyásolják az eljárás időtartamára vonatkozó rendelkezéseket. Az EP-nek a Tanáccsal folytatott egyeztetéseken végül sikerült elérnie, hogy az eljárás maximális időtartamát 13 hónapról 7–9 hónapra rövidítsék le.
Ha a megállapodás megkapja az Európai Tanácstól a zöld jelzést, és az Európai Parlament sem jelez alapvető kifogást (a képviselők elvileg a jövő héten szavaznak az MFF-ről, amit még elgáncsolhatnak), akkor még az év hátralevő részében el lehet fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek az MFF és az Új Generáció EU (NGEU) program végrehajtásához szükségesek. Magyarán: az EU elkerülhet egy igen súlyos és következményeiben felmérhetetlen válságot.
Hozzászólások (0)