hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

SZÉP-kártya: a szochomentesség és -mérték hatása a jövedelmekre

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő

A munkáltató és a munkavállaló számára sem közömbös, hogy mikor érkezik az utalás a SZÉP-kártyára, hiszen a járványügyi rendelkezések kapcsán több ponton változtak a juttatás terhei, és ezek befolyásolják a felhasználható összeget és a munkaadói költségeket is.

Az Adózóna olvasói már korábbi cikkünkből is értesülhettek a Széchenyi Pihenő Kártyás (a továbbiakban SZÉP-kártya) támogatások kedvező változásairól. Mostani írásunkban SZÉP-kártyára utalt juttatások szociális hozzájárulás adó (a továbbiakban szocho) – módosításának nettó jövedelmekre gyakorolt hatásáról lesz szó.

Mielőtt a részletekre térnénk, határozzuk meg, mit is tekintünk cafetéria juttatásnak. A cafetéria egy rugalmas, a dolgozók által választható elemeket tartalmazó juttatási rendszer, melynek kialakítása alapvetően kétféle módon történhet.

Nettó alapon, amikor a dolgozó egy nettó keretösszeg felosztásáról rendelkezik, és a kiválasztott jövedelmek után a mindenkor esedékes adókötelezettséget a munkáltató teljesíti.

Bruttó elvek szerint, amikor a munkáltató minden dolgozó (vagy dolgozói kör) részére azonos összegű keret összeget állapít meg, mely magában foglalja az adott juttatások után a kifizetőt és/vagy a munkavállalót terhelő kötelezettségek összegét is. Ebben az esetben a munkáltató azonos cégköltségből kiindulva a dolgozók választására bízza, hogy kedvezőbb adózású elemeket választ és magasabb nettó juttatásban részesül, vagy magasabb adókötelezettséget eredményező elemeket választásakor kisebb lesz a ténylegesen személyes célokra felhasználható juttatás értéke.

A cafetéria elemek kiválasztásáról jellemzően adóév elején, januárban dönthet a dolgozó. Év közbeni adóváltozások esetén felvetődik a kérdés, hogy a munkáltató, vagy a munkavállaló jár jobban. Bruttó elszámolás esetén foglalkozni kell azzal a kérdéssel is, hogy a munkavállalókat újra nyilatkoztatjuk, vagy a munkáltató egyoldalúan meghatározhatja, mikor és milyen juttatást nyújt a dolgozók részére. Ezekre az összefüggésekre nem találunk a jogszabályban hivatkozást, tekintettel arra, hogy a „cafetéria” alapvetően a munkáltató döntésén, illetve belső szabályzaton alapul.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy egy kormányrendelet miként módosította a juttatás nettó értékét és a munkaadói költségeket!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink