Rosszul is járhat a cég, ha később adja be az adóbevallást

Megosztás Tetszik

Adminisztrációs könnyítést jelentenek az adóbevallások, beszámolók későbbi benyújtását lehetővé tevő rendelkezések, de akár még rosszabbul is járhatnak azok, akik élnek a felkínált lehetőséggel és a meghosszabbított határidőig adják le bevallásaikat – hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

A kormány múlt héten rendeleti szinten (140/2020.) szabályozta a bevallások későbbi beadásának lehetőségét, és kedd éjszaka törvényjavaslatot is benyújtott a parlament elé, amely egyebek mellett az erre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazza.

A jogszabály értelmében a cégek a szeptember 30-áig esedékessé váló éves bevallási kötelezettségeiknek (például társasági adó, kiva, helyi iparűzési adó stb.) 2020. szeptember 30-áig tehetnek eleget. Egyúttal az esedékes éves adóikat is eddig az időpontig kötelesek megfizetni. Ha tehát egy naptári éves adózó a társaságiadó-bevallását nem nyújtja be, és az esetlegesen felmerülő adóját nem fizeti meg május 31-éig, akkor nem követ el mulasztást, és nem is szankcionálható.

Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint ugyanakkor a rendeletből nem derül ki egyértelműen, mi a helyzet azokkal, akik mégis korábban szeretnék beadni a bevallásaikat, és visszaigényelhető adókülönbözet esetén korábban vissza szeretnék kapni a nekik járó pénzt. Az adó kiutalásának határideje ugyanis az adóbevallási határidőtől indul, tehát hiába adja be valaki korábban az adóbevallást, a NAV-nak nem kell ettől még utalnia a visszaigényelt összeget. Jelen esetben azért nem egyértelmű a kérdés, mivel a rendeletben igazából nem a bevallási határidő módosításáról, hanem a későbbi teljesítésre vonatkozó lehetőségről van szó.

A szakértő megjegyezte, hogy a jelenlegi jogértelmezések alapján szerinte már szeptember 30-a előtt is visszajár az adó, kérdés, hogy ezt a jogszabályalkotó és a NAV is így gondolja-e.

Szintén érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal, akik a szeptember 30-ai határidő előtt beadják ugyan a bevallást, de a megfizetéssel várnak a határidőig. A jogszabály alapján ezt büntetés nélkül megtehetik, a Niveus Consulting Group szakértője szerint viszont nem teljesen egyértelmű, hogy az adóhatóság informatikai rendszere kalkulál-e ilyen esetben automatikus késedelmi kamattal, amit majd csak később lehet – hosszú egyeztetések után – esetleg elrendezni.

A rendszeresen fizetendő adóelőlegek kapcsán a Pénzügyminisztérium szóban is megerősítette, hogy azok megfizetése a halasztástól függetlenül változatlanul szükséges, tehát a társasági adóban havi előlegfizetők minden hónapban (azaz májustól szeptemberig) kötelesek adóelőleget fizetni a rendeletben szereplő számítási módszer alapján.

Bagdi Lajos szerint a korábbi, még a válság előtti prosperáló gazdasági környezetben elért eredmények alapján számított előlegek megfizetése egyes cégek számára rendkívül megterhelő lehet a jelenlegi helyzetben, ezért érdemes megfontolni minden rendelkezésre álló eszköz igénybe vételét, adott esetben akár előlegmérséklést is a finanszírozási nehézségek áthidalására.