Parlamenti vita a veszélyhelyzet meghosszabbításáról

Megosztás Tetszik

2022. június 1-jéig hosszabbítaná meg a kormány a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályát, a különleges jogrendszerben rugalmasan lehetne válaszokat adni a járvány okozta nehézségekre közölte György István, a Miniszterelnökség államtitkára a törvénymódosítási javaslat parlamenti vitáján.

Hozzátette: ahogyan korábban, a szabályozási rendszer most is lehetőséget ad arra, hogy járványhelyzet intenzitásától függően a kormány kezdeményezhesse a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztését megelőző megszüntetését. Megerősítette: a veszélyhelyzet meghosszabbítása nincs hatással a jövő évi országgyűlési választások, illetve országos népszavazások megtartására.

A javaslat fenntartja a veszélyhelyzet megszüntetéséig alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket. Ezek közül az államtitkár kiemelte, hogy továbbra is megkapják a diplomát azok, akik önhibájukon kívül nem tudtak középfokú nyelvvizsgát szerezni. Emellett – folytatta – a javaslat 2022. június 30-áig hosszabbítja meg a lejárt okmányok érvényességét, így fél évre előre ütemezhető lesz az okmánycsere időpontja.

Közölte azt is: meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak. A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben alkalmazott távmunkavégzési szabályokat pedig a normál jogrendbe emelik át.

Fidesz: kiszámíthatóságot teremt a javaslat

Kara Ákos, a Fidesz vezérszónoka a javaslatot azzal indokolta: a koronavírus új variánsai eddig nem tapasztalt gyorsasággal terjednek világszerte, ezért elengedhetetlen a hatékony és kiszámítható védekezés. Véleménye szerint azért sikerült eddig is jól kezelni a járványhelyzetet, mert az ország összefogott, az egészségügyi dolgozók helytálltak és jól szervezett kormányzati döntések születtek. "Még egy nagy közös erőfeszítésre van szükség, hogy az oltások elegendő számával véglegesen legyőzzük a koronavírust" – fogalmazott.

DK: sokadszor gombolja újra a Fidesz a rendeleti kormányzást

Varga Zoltán, a DK vezérszónoka a javaslatot úgy értékelte: "sokadszori újragombolása" ez a Fidesz rendeleti kormányzásának. Szerinte ugyanis a kormányoldal "rákapott az intézményesített korrupció törvényerőre emelésének ízére", arra, hogy a veszélyhelyzet alatt szabad kezet kap bármire, ami "egy meghatározott érdekkörnek sok milliárdot fial". Így – folytatta – a veszélyhelyzeti törvényt "lobogtatva" nem kell parlamenti vita, hanem akár "felcsúti dácsa ebédlőjében" is lehet dönteni százmilliárdokról és emberek sorsáról.

Szerinte a javaslat megalázó az Országgyűlés intézményére, aláássa a demokráciát, illetve annak "maradványait", és "legyalulja" az önkormányzatokat.

A kormány járványkezelését a képviselő "kritikán alulinak" nevezte. Hangsúlyozta: az egészségügy a tönk szélén áll, létszámhiány van, a kórházak adóssága újra "horribilisra duzzadt", nőnek a várólisták, és Magyarországon négyszer annyian halnak meg covidban, mint az európai átlag.

Szerinte az oltási kampány is azt mutatja, hogy a magyarok oltáspártiak, csak nem bíznak a kormányban, félnek, hogy adataikat "Kubatov-lista-szerű adatbázisban" tárolják.

KDNP: A rendkívüli felhatalmazás a gyors és hatékony döntéshozatalt segíti

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a rendkívüli felhatalmazás arra szolgál, hogy gyors és hatékony döntéseket tudjon hozni a kormány, melyekkel a magyar emberek egészségét és biztonságát garantálni tudja, mert a járványhelyzet napról napra változik.

Hangsúlyozta: az iparűzési adót nem elvonja a kormány, ez az összeg nem folyik be a központi költségvetésbe, hanem ott marad helyben a kis cégeknél. Hozzátette: a kormány nem engedi meg azt, hogy a baloldali önkormányzatok adókat emeljenek.

A KDNP vezérszónoka frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot.

MSZP: csődöt mondott a kormány járványkezelése

Tóth Bertalan (MSZP) arról beszélt: Európában és a világon az egyik legmagasabb a járvány miatti halálozás Magyarországon. Több mint 34 ezer ember halála jelzi, hogy a kormány járványkezelése megbukott, ehhez nem kellett volna rendkívüli felhatalmazást kérni – tette hozzá.

A szocialisták vezérszónoka ismertette az MSZP által benyújtott módosító javaslatot. Ebben azt szeretnék kizárni, hogy a kormány a veszélyhelyzetre való hivatkozással a választásra irányuló törvények szabályaitól rendeletben eltérjen, valamint azt, hogy ne alkothassanak választással kapcsolatos szabályokat, amelyek a választási eljárást – különösen a kampánytevékenységet, a véleménynyilvánítást, a gyülekezést, a közérdekű adatok megismerését, a sajtó szabadságát, vagy a választójog alapját képező nyilvántartásokat – befolyásolják.

Hozzátette: a veszélyhelyzet ideje alatt a választásra irányuló szabályok elfogadását négyötödös többséghez kötnék. Ezzel a kormány tanúbizonyságot tehetne arról, hogy nem élnek vissza a felhatalmazással – szögezte le.

Az MSZP szerint a kormány hadjáratot folytat az önkormányzatok ellen. Varga László, a párt képviselője felszólalásában azt mondta: a kormány a járvány elleni védekezést "lepelként használta" az önkormányzatokkal szembeni hadjárat lefolytatására, ez azonban az emberek elleni hadjárat is. Arra hivatkozott: a kormány a veszélyhelyzet időszakában az önkormányzatok iparűzési adó bevételeinek egy részét és a gépjárműadó egészét elvette.

Tóth Bertalan közölte: a szocialisták nem támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

LMP: a kormányt terheli a felelősség a tragédiákért

Keresztes László Lóránt (LMP) úgy fogalmazott: a kormányt terheli a felelősség azokért a tragédiákért, melyeket a magyar családok éltek meg, és azért a helyzetért is, amelyet a magyar gazdaság és a társadalom kénytelen elviselni.

A korlátozó intézkedéseket számon kérve kétségbe vonta azt, hogy az elmúlt hetek-hónapok elmaradt lépéseinél a kormányt az egészség védelme motiválta volna.

Felszólalásában arról is érdeklődött, hogy milyen prognózisokkal számol a kormány, és a helyi döntéshozók miért nem kapnak részletes statisztikákat, települési lebontottsági adatokat.

Az LMP vezérszónoka szerint a kormány nem élt, hanem visszaélt a korábban kapott felhatalmazással, és "brutális megszorító intézkedéseket" hozott. Keresztes László Lóránt szerint amikor az önkormányzatoktól vesznek el pénzt, közvetlenül a magyar embereket károsítják meg.

Az LMP szerint a kormány visszaélt a rendkívüli jogrenddel. Keresztes László Lóránt, a párt képviselője szerint a kormány a járvány időszaka alatt olyan intézkedéseket hozott, amelyeknek nem volt köze a védekezéshez. Ilyen volt szerinte a Fudan egyetem ügye és a magyar egyetemek "kiszervezése" is.

Közölték: az LMP-frakció nemmel fog szavazni a javaslatra.

Jobbik: rétestésztaként nyúlik a veszélyhelyzet

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, a sokszori meghosszabbítás miatt rétestésztaként nyúlik a veszélyhelyzet, "Orbán Viktor veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe kormányozza az országot", de eközben nem a probléma felszámolására koncentrál, hanem saját hatalmának politikai céljai szerinti átszabására.

Példaként a közérdekű adatigénylés nehézségeit említette, hozzátéve, a kormányzat nyilvánvalóan arra törekszik, hogy "semmit ne lehessen látni a járványkezelésből". A képviselő kiemelte: azokban az országokban, ahol sikeres volt a helyzet kezelése, folyamatos és őszinte kommunikáció zajlott a témában.

Hozzátette: miközben rendszeresen az ellenzéket vádolja a kormányoldal vakcinák elleni kampányolással, a Fidesz által nagy arányban nyert legszegényebb járásokban a legalacsonyabb az oltottak aránya.

Független: hazudnak a járványról

Dúró Dóra független képviselő arról beszélt: semmi nem úgy lett, ahogyan ígérték korábban kormányoldalon. Idézte Orbán Viktor áprilisi ígéretét, amely szerint nem lesz kötelező az oltás, a vírus pedig "lepattan" a beoltottakról, vagy Gulyás Gergely szintén tavaszi közlését, hogy nem kell majd harmadik oltás, akárcsak szakemberek azon kijelentéseit, hogy nem lesz negyedik hullám, 5-6 millió oltottnál kialakul nyájimmunitás.

Dúró Dóra hangsúlyozta: senkinek nincs hosszú távú tapasztalata az oltásokról, se arról, hogy a vakcinák védenek-e a most felbukkant legújabb variáns ellen, így jogos, ha valaki nem olttatja be magát, hanem "más módját választja a védekezésnek".

Felvetette, a járványban elhunytaknál sokkal többen áldozatai a szegénységnek, a depressziónak vagy a karantén alatti elhízásnak, a szűrővizsgálatok elmaradásának.

Nemzetiségi vélemény

Szolga József horvát nemzetiségi szószóló arról beszélt: szükség volt és van a veszélyhelyzeti jogrend meghosszabbítására, hiszen a kiemelkedően eredményes oltási program dacára a járvány negyedik hulláma is elérte az országot. Fontos, hogy a kormánynak lehetősége legyen hatékony és gyors döntéseket hozni ebben a helyzetben. Mindenkit arra kért, éljen az oltás nyújtotta védelemmel.

Független képviselő: teljesen kiiktatnák az ellenzéki kontrollt

Szél Bernadett (független) szerint a Fidesz-KDNP a veszélyhelyzetet arra használta, hogy gátlástalanul kiszolgálja a kormány hatalmát és oligarcháit. Arra használják, hogy teljesen kiiktassák az ellenzéki kontrollt, a maradék átláthatóságot is elveszik – mutatott rá.

Szóvá tette, hogy a magas költségen beszerzett, majd lejáró PCR-teszteket most elégetik. Eközben egy öttagú család a tesztelésért 100 ezer forintot kénytelen fizetni - jegyezte meg. Kritizálta a kormányt, amiért szerinte titkolja többi között, hogy milyen arányban vannak a kórházban, lélegeztető gépen lévők közül az oltottak és az oltatlanok.

Ez a történet nem szól másról, minthogy azt csinálhassanak, amit akarnak - mondta. Járvány van, veszélyhelyzet van, de amit Önök csinálnak, az szégyen - fogalmazott.

ÁSZ-elnök: a távmunka javíthatja a foglalkoztatottságot

Domonkos László, az ÁSZ elnöke is felszólalt a vitában, aki arról beszélt, hogy a törvényjavaslat érinti a távmunka intézményét, amihez elemzést készítettek. Rámutatott: a táv- és otthoni munka során a rendelkezésre állás helyett az elért eredmények kerülnek a középpontba. Kitért arra, hogy a távmunka javíthatja a foglalkoztatottságot azon csoportokban, amelyekben a munkavállalók közlekedési, lakhatási okok miatt, vagy egészségbeli állapot romlása okán kevésbé tudtak megjelenni a munkaerőpiacon.

Hosszú távon az otthon és az irodában végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet az optimális foglalkoztatási forma - fejtette ki. A törvényjavaslat is ezt a megközelítést alkalmazza - jegyezte meg.

Kitért arra is: egyre több, korábban külföldön dolgozó magyar munkavállaló itthon keres munkát, vagy itthonról végzi külföldre irányuló tevékenységét.