adozona.hu
Fizetés nélküli szabadság hatása a nyugdíjjogosultságra és az egészségügyi szolgáltatásra
//test-adozona.hu/koronavirus_jarvany/Nyugdijjogosultsag_egeszsegugyi_szolgaltata_NA10ID
Fizetés nélküli szabadság hatása a nyugdíjjogosultságra és az egészségügyi szolgáltatásra
A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!
Hogyan kell figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság időtartamát a nyugdíjjogosultság, illetve az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában? A problémára főszabály [1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 8. § a) pontja] szerint csak negatív válasz adható: mivel a fizetés nélküli szabadság tartama alatt (kivéve, ha annak idejére csed, örökbefogadói díj, gyed, gyet, gyes kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe) szünetel a biztosítás, ezért:
› tartamát sem szolgálati időként, sem jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni, és
› ezzel párhuzamosan a munkavállalót (már az első naptól, mivel ebben az esetben nem alkalmazható a 45 napos szabály) nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás, illetve, ha egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, akkor a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.
Rendelje meg a HVG 2020-as Tb-különszámát kiadói kedvezménnyel! 2020. július 1-jétől teljesen új tb-törvény lép hatályba, az év első felében viszont még a „régi” járuléktörvényt kell használni. Éppen ezért a HVG Tb-különszáma mindkét tb-törvényt tartalmazza, külön magyarázatokkal az első és a második félévre, s megfelelő táblázatokkal, példákkal is segítjük az előírások értelmezését. Részletek >> |
Ezen, több írásunkban vázolt helyzetet azonban részben módosítja a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. kormányrendelet 20. § (1) bekezdése, amely úgy rendelkezik, hogy veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Igaz, ennek az ára [ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében], hogy „2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az (1) bekezdés szerinti munkavállaló után, azzal, hogy a NAV a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék (2) bekezdés szerint megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.”
Az Adózóna koronavírus-járvány kapcsán megjelent egyéb cikkeit itt olvashatja el. Nézze meg "A társadalombiztosítási szabályok veszélyhelyzetben" című videónkat is! |
Amit fontos kiemelnünk az új rendelkezésből, hogy az nem a biztosítás szünetelését írja felül, hanem a biztosítás szünetelése ellenére egészségügyi szolgáltatásra biztosít jogosultságot azzal a feltétellel, hogy a foglalkoztató az érintett után lerója az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Ebből következik, hogy a járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. (A foglalkoztatónak az egészségügyi szolgáltatási járulék önkéntes átvállalásra egyébként eddig is lehetősége volt.)
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mely munkavállalók után áll fenn a járulékfizetési kötelezettség, valamint, hogy hogyan érinti a fizetés nélküli szabadság időtartama a szolgálati, illetve jogosultsági időt!
Hozzászólások (0)