Veszélyhelyzet: változások a felszámolási és egyes cégbírósági eljárásokban

Megosztás Tetszik

A koronavírus-járvány következtében sok cég vált fizetésképtelenné, amely nemcsak az adóst sújtja, hanem a hitelező is hasonló helyzetbe kerülhet, ha a partnerek nem egyenlítik ki a jogos követeléseket. A május 28-án kihirdetett 249/2020. (V. 28.) kormányrendelet a felszámolási eljárások és egyes cégbírósági eljárások eddig megszokott, szabályszerű menetében hoz változást a veszélyhelyzet idejére. Cikkünk a kormányrendelet rendelkezéseinek értelmezésében igyekszik segítséget nyújtani.

2020. május 28. napján jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 249/2020. (V. 28.) rendelete (a továbbiakban: kormányrendelet), mely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) érintő változásokat rögzíti. A kormányrendelet értelmében 2020. május 29. napjától a Cstv., valamint a Ctv. egyes rendelkezéseit az eddig megszokottaktól eltérően kell alkalmazni a veszélyhelyzet fennállásáig, ami közérthetően összefoglalva az alábbiakat jelenti.

Felszámolási eljárás 400 000 forintot meghaladó tartozás esetén indítható, előtte plusz 75 napot várni kell a teljesítésre

Ha a követelés a felek közötti szerződésen vagy jogerős bírósági határozaton, fizetési meghagyáson alapul, akkor jelenleg 400 000 forintot meghaladó összegű tőkekövetelés esetén adható be az adós ellen felszámolás iránti kérelem. Amennyiben a hitelező a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmét az adóssal kötött szerződésre, vagyis a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára kívánja alapítani, úgy további szabály, hogy a hitelezőnek felszámolási kérelme benyújtása előtt a fizetési felszólításában meghatározott határidőn túl további 75 napot kell kötelezően az adós teljesítésére várni.

Vagyis, ha a hitelező a mai napon észleli, hogy a 400 000 forintot meghaladó, nem vitatott, 2020. május 5. napjával esedékes számláját az adós még mindig nem egyenlítette ki, akkor – az eddig ismert gyakorlatnak megfelelően – elsőként fizetési felszólítást kell küldenie adós részére, melyben egy végső határidőt kell megszabnia a teljesítésre. A kormányrendelet által hozott változás ezt követően válik igazán érdekessé, ugyanis ha az adós a fizetési felszólításban megadott határidő alatt sem rendezte tartozását hitelező felé, akkor hitelező a fizetési felszólításban megadott határidőn túl további 75 napos várakozásra kényszerül, míg az adós felszámolását kezdeményezheti. Ugyanakkor a hitelezőknek jó hír, hogy ez esetben a bíróság az adós kérelmére a korábbi 45 napos határidő helyett, már csak 15 nap haladékot adhat a tartozás kiegyenlítésére.

A hitelezőknek fontos résen lenniük! Amint tartozás keletkezik azonnal ki kell küldeniük a felszólító levelet, – amely mindenben megfelel a csődtörvény rendelkezéseinek – hogy a 75 napos várakozási idő minél előbb leteljen, ha esetleg felszámolási eljárást kellene kezdeményezni az adóssal szemben.

Emellett azt is érdemes megvizsgálni, hogy a felszámolási eljáráson kívül milyen egyéb lehetőségek vannak az igényérvényesítésre (például ügyvédi felszólítás, beszámítás, fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése).

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja a folyamatban lévő végelszámolásokban, a törvényességi felügyeleti eljárásokban, kényszertörlési eljárásokban a vészhelyzet fennállásáig milyen változások lépnek hatályba!

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.