Megjelentek a beharangozott kormányrendeletek

Megosztás Tetszik

Május elsejére virradóra négy Magyar Közlöny is megjelent, bőséges kormányrendelet- és határozatmennyiséggel, ezek közül a 96. számú közlönyből szemezgetünk.

Az április 30-án megjelent, 96. számú Magyar Közlöny – többek közt – a következő előírásokat hirdeti ki:

A 167/2020. kormányrendelet kimondja, hogy 2020. május 1. (péntek) 00.00 órától 2020. május 3. (vasárnap) 24.00 óráig terjedő időtartamra a települési – a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a fővárosi, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi – önkormányzat rendelettel a település, illetve a fővárosi kerület vonatkozásában a kijárás korlátozására a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. kormányrendeletben foglaltaktól szigorúbb szabályokat állapíthat meg. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2020. május 4-én hatályát veszti.

A 168/2020. kormányrendelet szerint a rendelet hatálya alá tartozó területen a 71/2020. kormányrendeletben meghatározott kijárási korlátozás megszűnik. A rendelet hatálya – Budapest főváros és Pest megye kivételével – Magyarország területére terjed ki.

Az üzletekre, éttermekre, fürdőkre és egyéb intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések:

• Valamennyi üzlet nyitva tarthat és a vásárlók által látogatható.

• A vendéglátó üzlet – így különösen az étterem, a kávézó, a cukrászda, a büfé, a presszó – kerthelyiségében vagy teraszán a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett.

• A vendéglátó üzleten belül – az ott foglalkoztatottak kivételével – tartózkodni tilos. Kivételt képez az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása.

• A strand, valamint a szabadtéri fürdő nyitva tarthat és látogatható.

• A szabadtéri múzeum és állatkert nyitva tarthat és látogatható.

• A szolgáltatások szabadon bárki által igénybe vehetők, a szolgáltatás biztosítása céljából működő üzlet nyitva tarthat és látogatható.

A védőtávolság megtartásához szükséges feltételek biztosításáról a hely üzemeltetője gondoskodik; a vendéglátó üzletben a védőtávolság betartását asztaltársaságonként kell érteni.

A vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a rendelet hatálybalépésétől 2020. szeptember 1. napjáig nem kell a közterület-használati díjat megfizetnie a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után.

Rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések:

• A rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és temetés tartható.

• A vallási közösség szertartása, továbbá – a házasuló felek kivételével – a polgári házasságkötés és temetés során biztosítani kell a védőtávolság megtartását.

Felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések

• A felsőoktatási intézmény a hallgatók által a rektor döntése szerinti rendben látogatható. A felsőoktatási intézmény kollégiuma hallgatók általi látogatása tilos.

• A védőtávolság megtartásához szükséges feltételek biztosításáról a rektor gondoskodik.

A települési önkormányzat polgármestere felhatalmazást kap, hogy önkormányzati rendeletben határozza meg a településen működő piac nyitva tartásának és a 65. életévüket betöltött személyek általi látogatásának szabályait.

Aki a rendeletben meghatározott védelmi intézkedést, valamint a védőtávolság megtartásához szükséges feltételek biztosítására vonatkozó szabályokat megszegi, szabálysértést követ el.

A 169/2020. kormányrendelet szerint a kijárási korlátozás Budapest főváros és Pest megye területén fennmarad.

A 170/2020. kormányrendelet alapján Magyarország egész területén

a) sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható,

b) a sportegyesület által szervezett, valamint az amatőr sport, a szabadidős sport és a tömegsport célú edzésen való részvétel megengedett.

A rendelet alkalmazásában a lóversenyt sportrendezvénynek kell tekinteni.

A koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a beruházások társasági adózási korlátjának enyhítéséről szóló 171/2020. kormányrendelet kimondja, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaktól eltérően az adózás előtti eredményt csökkenti a társasági adó alanya által az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege és legfeljebb adóévenként 10 milliárd forint.

A 172/2020. kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 5a. pontjának rendelkezését úgy kell alkalmazni, hogy a helyi termelői piacon a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő helyi termelői piacon az ország területén bárhol működő szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit.

A 173/2020. kormányrendelet alapján a veszélyhelyzetre tekintettel, a veszélyhelyzet időtartama alatt, a központi költségvetés terhére a veszélyhelyzet elhárítása és következményeinek enyhítése érdekében vagy egyéb okból nyújtott költségvetési támogatások – ide nem értve az európai uniós programok lebonyolításához szükséges támogatásokat – tekintetében az államháztartásról szóló (Áht.) és az Áht. végrehajtásáról szóló kormányrendeletet a rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A 174/2020. kormányrendelet a következőkkel egészíti ki a 81/2020. kormányrendeletet:

Magyar állampolgár személyforgalomban

a) a Cseh Köztársaság,

b) a Lengyel Köztársaság,

c) a Koreai Köztársaság,

d) a Németországi Szövetségi Köztársaság,

e) az Osztrák Köztársaság és

f ) a Szlovák Köztársaság

területéről, ezen országok valamelyikének területén tett üzleti célú utazást követően Magyarország területére beléphet, ha a magyar állampolgár olyan belföldi vagy a fenti a)–f ) pontokban megjelölt államok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben az a)–f ) pontokban megjelölt állam legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti vállalkozási viszonyban áll (kapcsolt vállalkozás).

A külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti célú utazás esetén, a fenti a)–f) pontban meghatározott országok területéről beléphet, amennyiben az a)–f) pontban meghatározott valamely ország állampolgára.

A belépés során valószínűsíteni kell az üzleti célú utazás tényét.

A 175/2020. kormányrendelet azzal egészíti ki a a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május–júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről szóló 119/2020. kormányrendeletet, hogy az írásbeli vizsga lebonyolítása során a vizsgaszervező intézmény a tanárok előzetesen elkészített beosztásától a Vizsgaszabályzat 20. § (6) bekezdése szerinti óránkénti váltás tekintetében eltérhet.

Érdemes megemlíteni a szintén a 96. számú közlönyben megjelent 1194/2020. kormányhatározatot, mely kimondja, hogy a kormány a koronavírus világjárvány negatív gazdasági hatásainak mérséklése érdekében a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások likviditási nehézségeinek enyhítése, valamint beruházásaik megvalósítása érdekében 2020. május 15. napjától a Széchenyi Kártya Program Keretében

a) Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz,

b) Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel,

c) Széchenyi Likviditási Hitel,

d) Széchenyi Beruházási Hitel Plusz

programokat indít; továbbá, hogy

a fenti hitelekhez biztosított kamattámogatást úgy kell meghatározni, hogy a vállalkozók által fizetett nettó ügyleti kamat nem haladhatja meg

a) a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz és a Széchenyi Munkahelymegtartó Hitel esetén a 0,1%-ot,

b) a Széchenyi Likviditási Hitel esetén a 0,2%-ot,

c) a Széchenyi Beruházási Hitel Plusz esetén a 0,5%-ot.

A 1195/2020. kormányhatározat a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az agrárgazdasághoz kapcsolódó hitel- és garanciakonstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről, a 1196/2020. kormányhatározat pedig a mezőgazdasági ágazatban a koronavírus világjárvány okozta gazdasági problémák kezelését célzó többletforrás biztosításáról rendelkezik.