Krízishelyzet: mi legyen az áfával, ha nem fizet a vevő?

Megosztás Tetszik

Tombol a koronavírus és az ebből adódó gazdasági problémák már éreztetik a hatásukat. Egyik pillanatról a másikra az eddig jól fizető vevők nehéz helyzetbe kerültek, és későn vagy soha nem egyenlítik ki a számlájukat. Ennek ellenére az áfát be kell fizetni. A Niveus Consulting Group szerint leginkább a pénzforgalmi áfafizetés választásával és egy Európai Bírósági döntésre hivatkozva tehetünk ez ellen.

Az áfát nem abban a hónapban kell bevallani, amikor a vevőnk fizet, hanem amikor az ügylet az áfatörvény szerint teljesült. Márpedig a fizetési határidő akár napokkal, hetekkel is később lehet mint az áfatörvény szerinti teljesítés. Ez a rendes üzletmenetben nem jelent problémát, most azonban krízishelyzet van: a szolgáltatószektorban egy hét alatt elapadtak a bevételek, de a kiskereskedelemben érdekelt cégek sem állnak jól. Ha ezek a cégek nem fizetnek, az áfafinanszírozás a beszállítóknál is komoly cash-flow problémát okozhat, akár már a következő áfa-bevallásnál.

A lehetséges megoldások szűk köre

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a legkézenfekvőbb megoldás a pénzforgalmi áfafizetésre történő átállás lenne (az általunk kiállított számla után csak akkor kell áfát fizetni, ha a kiállított számlát a vevő ténylegesen ki is fizette), de ezt a mostani szabályok szerint csak év elején lehet választani, ráadásul csak 125 000 000 forintos árbevételig. A többségnek ez nem segítség. Az Adótanácsadók Egyesülete éppen ezért javasolta a napokban, hogy töröljék el az értékhatárt, és évközben is át lehessen térni a pénzforgalmi elszámolásra. Ezzel a nagyvállalatok is pillanatnyi levegőhöz jutnának, de sajnos ez ügyben nincs még előrelépés.

Másik megoldás egy általános moratórium lenne az áfafizetésre, ahogy ezt tették például a turizmus-fejlesztési hozzájárulással. Ez azonban az áfa esetében nehezebben kivitelezhető, egyrészt mert az áfa messze a legnagyobb állami bevétel és most minden forintra szükség lesz, másrészt nehéz lenne differenciálni a ténylegesen rászoruló és a továbbra is fizetőképes cégek között.

A Niveus Consulting Group szerint szóba jöhetne a magas áfakulcs csökkentése, de ezt év-, hónap közben bevezetni akkora adminisztratív sokkot okozna, ami többet ártana, mint használna. Miközben néhány százalékpontnyi csökkentés nem segítene a bajban lévő cégeknek.

Végezetül, térjünk ki a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszaigénylésének egyszerűsítésére.

Magyarországon az Európai Unió Bíróságának tavaly októberi döntése, illetve ennek nyomán az áfatörvény 2020. január 1-jétől hatályos módosítása biztosít lehetőséget a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére. A probléma csak az, hogy a kormány nagyon szigorú feltételeket támasztott a visszaigénylésre, nyilván azért, hogy elvegye a vállalkozások lelkesedését. *

„A koronavírus okozta gazdasági helyzetben várhatóan a közeljövőben tömegesen lesznek ki nem fizetett számlák és ha ezekre a szabályokra hagyatkozunk, a pórul járt cégek még évekig nem fogják tudni a vevők által ki nem fizetett áfát visszaigényelni. Éppen ezért, nagyon fontos lenne, hogy enyhítsenek az indokolatlanul szigorú visszaigénylési feltételeken” – véli Fischer Ádám.

Addig is, akinek a múltból behajthatatlan követelése van, de nem felel meg az áfatörvény lehetetlen követelményeinek, lehetősége van április 22-éig közvetlenül az Európai Unió Bíróságának döntésére hivatkozva visszaigényelni az áfát a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. 

*Mérlegelni kell, hogy a követelés megfelel-e a behajthatatlan követelés fogalmának, amely eltér a számviteli törvény definíciójától, össze kell gyűjteni az adott behajtási eljárásról szóló dokumentumokat, meg kell vizsgálni, hogy az adóalany az adós és a hitelező valóban független felek-e, a hitelezőnek az adóst írásban kell értesítenie arról, hogy behajthatatlan követelés jogcímén módosítani kívánja az adóalapját, hitelező nem állhat és az eredeti ügylet idején sem állt csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, a követelés megtérítésének esedékessége óta legalább egy évnek kell eltelnie, valamint az is, hogy más módon nem térült vagy térül meg.