Koronavírus-járvány: hogyan érdemes tesztelni a munkavállalókat?

Megosztás Tetszik

A cégvezetők döntő része mostanáig kivárt a koronavírus-tesztek végzésével, mondván, hogy a nyáron tapasztalt minimális fertőzöttség miatt irracionális nagyobb összegeket fordítani rá. Más nagyvállalatok viszont kötelezővé teszik beszállítóiknak a PCR-tesztelést. Az ArvaLab szakértői elemzésükben megvizsgálták, hogy ha úgy döntenek a munkáltatók, hogyan érdemes tesztelniük dolgozóikat.

A környező országok egy részében – Ausztriában és Horvátországban – látványosan nőtt a fertőzöttség, míg máshol tartósan magas (Ukrajna, Románia). Épp ezen országok felé érdeklődnek nyáron a legintenzívebben a magyar turisták, így a jelenlegi napi 30 körüli ismert új fertőzöttségi adat várhatóan hamarosan 100 fölé nő, ami már ismét a veszélyzónát jelenti (a nem ismert, de tényleges fertőzöttek száma tanulmányok adatai alapján az ismert érték minimálisan 10-szerese). Ez a lépték gyorsan eszkalációhoz vezethet néhány gócponton, azaz minden hazai vállalat „veszélyben van”. Erre érdemes ,és fel is lehet készülni.

A korábbi tapasztalatok alapján az országos veszélyhelyzet elkerülhetőnek tűnik, de helyi szinten bármikor fennáll az esélye, hogy komplett vállalatok, üzemegységek vagy azok meghatározott kollektívái átfertőződjenek.

A vállalatoktól nem várható el, hogy munkatársaik védelmének teljes terhét átvállalják. De léteznek olyan stratégiák, amelyekkel a kockázati kitettség szintjétől függő, folyamatos ellenőrzés és tervezett tesztelés mellett dolgozhatnak a munkatársak. Célszerű a védelemre egyfajta biztosításként tekinteni, és elkülöníteni egy összeget, amelyet a vállalat a kockázat mérséklésére kíván fordítani a megbecsülhető anyagi és emberi kockázati szint mértékének függvényében.

A nyár végén, ősz elején érdemes a szabadságolások miatt egy egyszeri, kombinált PCR és szerológiai gyorsteszt-vizsgálatot végezni (utóbbit lehetőleg vénás vérből). A PCR-vizsgálat a megfelelő analitikai megoldás a friss fertőzések kimutatására, míg a csúcsminőségű, érzékeny gyorstesztek az esetleges 1-3 hónapos fertőzést is képesek detektálni, amit a PCR-vizsgálatok már nem. Ehhez arra van szükség, hogy ezek a gyorstesztek 160-320-szoros titrálás (higítás) mellett is kimutassák az antitestek jelenlétét, azaz lecsökkent antitestszint esetén is képesek legyenek a pozitív esetek kimutatására.

A második generációs angol és német tesztek – hangsúlyozottan nem a sajtóban korábban olvasott 30-70 százalék körüli szenzitivitású termékek – a fertőzés 14. napja után már nagyobb eséllyel azonosítják a fertőzötteket az antitestek jelenléte alapján, mint a PCR-vizsgálatok. Ennek az az oka, hogy a vírusjelenlét szintje folyamatosan csökken, és a fertőzés 30. napja körül már alig, vagy egyáltalán nem kimutatható, míg az IgG antitestek – fordított és elnyújtott U alakú görbét leírva – hónapokig jelen vannak a fertőzött szervezetben. (A Magyarországon elvégzett magánegészségügyi gyorstesztelések döntő többsége a klinikák saját adatai alapján még mindig a korábban az országba beérkezett, bizonyítottan közepes, legjobb esetben felső-középkategóriás első generációs tesztekkel folyik).

Ősszel és télen egyedi protokollok alapján több lehetőség is adódik a vállalatok számára: a dolgozók kiválasztott csoportjaiban, csoport- és egyéni mobilitás ellenőrzés mellett például 7-10 naponként ismétlődő PCR-vizsgálattal minimalizálni lehet annak esélyét, hogy széleskörű tovább fertőzés alakuljon ki egy szervezeti egységen belül, illetve az egyes szervezeti egységek között. A vállalatokon belül célszerű külső szakértők, a HR, a biztonsági és a HSE osztályok bevonásával megtalálni a legköltséghatékonyabb, legjobb árú, biztonságú megoldást.

A heti PCR-vizsgálat mellett egy szélesebb körű, de szintén nem feltétlenül a teljes munkaerő-állományra vonatkozó havi szerológiai teszt fokozza a tényleges biztonságot és a valós biztonságérzetet. A heti PCR-vizsgálatok sem elérhetetlenek egy korábban is ismert labordiagnosztikai eljárás segítségével, amely a felére-harmadára csökkentheti a PCR-vizsgálati költségeket.

Az ArvaLab tapasztalatai szerint más országokban már elterjedtebbek a sokkal költséghatékonyabb csoportos vagy úgynevezett pooling vizsgálatok. Ha Magyarországon is gyorsan, nagy mennyiségű minta elemzésére lesz szükség, ezeket érdemes lesz alkalmazni, ha a 24-48 órás kiértékelési időszak megvárható. Ha nem, akkor egy magas minőségű antigénteszt és szerológiai gyorsteszt kombinációja segíthet, de előbbiből – a SOTE adatai szerint – még nincs megfelelő minőségű teszt az országban (az antigéntesztek bevizsgálása komplikált, mert technológiájuk folytán csak friss vírusok kimutatására alkalmasak, azaz többhetes pozitív vírusokat már nem mutatnak ki, amelyeket általában a bevizsgálások céljára használni tudnak).

Azon szervezeteknek, amelyek nem kívánnak gyakori PCR-vizsgálatot végezni, érdemes legalább havonta egyszer a dolgozók kiválasztott csoportjaiban szerológiai gyorstesztet végezni, ami segít abban, hogy az átfertőzöttség feltérképezése mellett a tünetmentes fertőzőket azonosítsák, azaz csökkentsék a vállalat működésének kockázati szintjét. Pozitív teszteredmény esetén érdemesebb két különböző gyorstesztet használni, mielőtt költségesebb PCR-vizsgálatra utalnák a pácienseket. Ennek érdekében tanácsos „s” és „n” proteinalapú gyorstesztet is tartani, a kettő együtt biztosabb eredményt ad. Érdemes olyan szervezethez fordulni, amely ezekben a fontos kérdésekben érdemi információval rendelkezik.