Itt a kormányrendelet a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések második üteméről

Megosztás Tetszik

A Magyar Közlöny 242. számában megjelent a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. kormányrendelet.

A kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította, hogy az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, olvasható a rendelet bevezetőjében.

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.

Minden gyülekezés tilos.

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit csökkentik, és bevonhatóvá teszik a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.

Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.

A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.

Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat. A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.

A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.

Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.

A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.

A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.

Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.

Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.

Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.

Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.

Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak szerint – hetente tesztelni kell.

A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata.

Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.

A fenti döntések végrehajtása céljából – általánosan kötelező magatartási szabályként – a kormány a következőket rendeli el:

1. Maszkviselési szabályok megerősítése

A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles

a) a tömegközlekedési eszközön,

b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,

c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,

d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén,

e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,

f) ügyfélfogadási időben
fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,

g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,

h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha) történő munkavégzés során,
hb) vendégként

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Az egészségügyi intézmény területén – az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben kivételével – mindenki köteles orrot és szájat eltakaró maszkot viselni.

A szociális intézményben

a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,

b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint maszkot kell viselniük.

Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot megfelelő módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.

Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot a meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.

Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli szabályosan a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles az utazásból kizárni, rendőri intézkedést kezdeményezni, és gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.

Azt a személyt, aki a maszkot az üzletekben, bevásárlóközpontokban, közigazgatási szerv ügyfélfogadó területén az üzemeltető felszólítására sem viseli szabályos módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.

2. Kijárási tilalom és közterületi magatartási szabályok

Este 8 óra és reggel 5 óra között – a fent említett kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

Ettől a következő esetekben térhet el:

a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,

b) munkavégzés céljából,

c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és

d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott
    da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából,
    db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából,
    dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából

este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

Kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el. A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról.

A munkavégzés és a sportcélú közlekedéshez kapcsolódó eseteket okirattal szükséges igazolni, amelynek tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján teszi közzé. Ilyen okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között tilos a sport és a munkába való közlekedés okán a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.

A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása megengedett.

Tilos – a sportról szóló törvény szerinti versenyszerű sport kivételével – a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása.

3. Rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések

Tilos rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani. Rendezvény helyszínén – a néhány kivétellel pl. temetés, házasság – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

Rendezvény különösen:

a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,

b) a kulturális esemény,

c) a sportesemény,

d) a magánrendezvény, valamint

e) a karácsonyi vásár.

A vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.

Az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.

A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos. A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.

Családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.

Temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.

A házasságkötésnél kizárólag

a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,

b) a házasulók,

c) a házasulók tanúi,

d) a házasulók szülei, nagyszülei,

e) a házasulók testvérei és

f) a házasulók gyermekei

lehetnek jelen.

A megengedett esetekben a védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

4. Vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

Vendéglátó üzletben csak az ott foglalkoztatottak tartózkodhatnak, kivételt képez az az eset, ha megjelenés – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig szükséges.

A fentieket nem kell alkalmazni

a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére;

b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki;

c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki;

d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.

5. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések

Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben

a) az üzletben,

b) a lottózóban, valamint

c) a nemzeti dohányboltban

tartózkodni.

Este 7 óra és reggel 5 óra között

a) az üzlet,

b) a lottózó, valamint

c) a nemzeti dohánybolt

köteles zárva tartani.

Este 7 óra és reggel 5 óra között

a) a gyógyszertár és

b) az üzemanyagtöltő-állomás

nyitva tarthat.

A vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.

6. Szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések

A szálláshelyen – a rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.

A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.

A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.

A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.

A védelmi intézkedések betartatásáról

a) a vendéglátó üzlet,

b) az üzlet,

c) a lottózó,

d) a nemzeti dohánybolt,

e) a gyógyszertár,

f ) az üzemanyag-töltőállomás, valamint

g) a szálláshely

üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.

7. Szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések

A rendeletben meghatározott kivétellel tilos

a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),
b) a mozinak,
c) az edző- és fitneszteremnek,
d) az uszodának,
e) a közfürdőnek,
f ) a jégpályának,
g) az állatkertnek, a vadasparknak,
h) a kalandparknak, a vidámparknak,
i) a játszóháznak és
j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
ja) muzeális intézménynek,
jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,
jc) kép- és hangarchívumnak,
jd) közművelődési intézménynek,
je) közösségi színtérnek és
jf ) integrált kulturális intézménynek
a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás.

A szálláshelyen jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található fenti helyszíneket nem látogathatja. A szálláshelyen kialakított ilyen helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.

A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.

8. Felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések

A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.

A védelmi intézkedés alól a felsőoktatásért felelős miniszter, a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.

Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a védelmi intézkedés alól.

A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási intézmény rektora dönt.

9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.

A fenti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.

A nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.

A veszélyhelyzet idején az a fentiek szerint bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a fentiekhez meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során
a) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint
b) ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

10. A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések

A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak.

Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.

A nevelési, oktatási intézménybe

a) a rendeletben meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket;

b) történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét.

A nevelési, oktatási intézmény területére
a) az ott foglalkoztatott személyen,
b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
d) a gyermeken, illetve a tanulón és
e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen
kívül más személy nem léphet be.

Ha a gyermeket, illetve a tanulót a nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot szabályos viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.

A szakmai szabályoknak megfelelő a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálat részletszabályairól külön kormányrendelet rendelkezik.

11. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése

A Magyar Honvédség közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatok ellátásában. A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során
a) ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
b) közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
c) közterületi járőrszolgálatot lát el.

12. Védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése

Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését. Kezdeményezés esetén – az Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén – az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.

13. Jogkövetkezmények

A rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.

Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján kötelezettség megszegéséről szerez tudomást
a) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
b) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt  legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

A rendőrség a fenti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

A jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében.