Így hat a fizetés nélküli szabadság a végkielégítés mértékére és az álláskeresési járadékra

Megosztás Tetszik

Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.

A részletes kérdés így hangzik: a fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatásairól szeretnék kérdezni. Több mint 8 éve dolgozom jelenlegi munkáltatómnál. A kijárási korlátozásra és a csökkent forgalomra hivatkozva jelenleg fizetés nélküli állásidőt rendelt el a munkáltatóm. Ezt tervei szerint addig tartaná fenn, amíg a bevételből nem tudja újra kifizetni a költségeket, tehát akár őszig is. Elég nagy az esély viszont arra, hogy nyár végén, vagy ősszel végleg bezárunk, és akkor fog megszűnni a munkaviszonyom hivatalosan. Amennyiben hónapokat (például 3–4 hónapot) töltök fizetés nélküli állásidőn, és utána szűnik meg a munkaviszonyom, az mennyiben befolyásolja az álláskeresési járadék összegét? (Bruttó bérem idén 226 600 forint volt.) Mennyi fizetés nélküli állásidőn töltött idő nem befolyásolja ezt még? A végkielégítés összegét befolyásolj-e, ha hónapokat (például 3–4 hónapot) fizetés nélküli állásidőn töltök?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Köszönjük a kérdéseit, vegyük őket végig! Először is a munkáltató egyoldalúan nem rendelhet el fizetés nélküli szabadságot, ebben a felek állapodhatnak meg. Kivételes esetben olyan szektorokban képzelhető el a fizetés nélküli státusz, ahol a kormányrendeletek a működést lényegében ellehetetlenítették. Álláspontom szerint ott sem tarthat azonban hónapokig.

A fentiektől függetlenül nézzük ennek a különféle hatásait!

Ki jogosult az álláskeresési eljárásra?

A választ az a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben kell keresni.

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

♦ álláskereső;
♦ munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani;
♦ az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább háromszázhatvan nap jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időt munkaviszonnyal, illetve egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység folytatásával lehet szerezni, feltéve ez utóbbi esetben, hogy az álláskereső vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

A jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama.

Álláskereső: az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, és az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az illetékes járási hivatallal együttműködik, és akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilvántart. A kérelmezőnek ezen feltételnek egyidejűleg kell megfelelnie. Ha az összes feltétel közül bármelyik nem teljesül, nem minősül álláskeresőnek.

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy teljes naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani azzal, hogy a járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. (Havi szinten a minimálbér 2020-ban bruttó 161 000 forint.)

Amennyiben a járadék számításánál figyelembe vett összeg kisebb, mint a legkisebb minimálbér, akkor ennek alapján kell a járadékot kiszámítani. Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a járási hivatal foglalkoztatási osztályánál történő jelentkezése napja, és minimum 36, maximum 90 napig folyósítható.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) a törvény 27. §-a alapján annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő).

Összefoglalva: a fizetés nélküli szabadsága érintheti a jogosultsági idejét, az ellátás összegét és az ellátás időtartamát. A Fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalában kell a kérelmet benyújtani, javaslom, hogy a részleteket egyeztesse le majd velük is.

Mi a helyzet a végkielégítéssel?

Ami a végkielégítésre való jogosultságát illeti, amennyiben a munkáltató a munkaviszonyát a működésére hivatkozva felmondással megszünteti, és Önnek a munkaviszonya legalább 3 évig fennállt, végkielégítésre lesz jogosult. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 77.§ (2) bekezdés alapján a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott, minimum 3 év tartamban fennálljon. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. A fizetés nélküli szabadság miatt nem veszíti el a végkielégítéshez való jogát.

Az Mt. 152.§-a szerint a távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt (fizetés nélküli szabadság), az alapbért kell figyelembe venni. Itt szerintem így nem fog veszíteni.

Végezetül én az Ön helyében a munkáltatóval beszélnék, hogy most szüntesse meg felmondással a munkaviszonyt, ellenkező esetben a fizetés nélküli szabadság jogszerűségét meg fogja bíróságon támadni. Valamennyi juttatás tekintetében jobban járna.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.