Fizetés nélküli szabadság és egészségügyi szolgáltatási járulék veszélyhelyzet után

Megosztás Tetszik

A koronavírus okozta veszélyhelyzet megszűnése utáni fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató által finanszírozott egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolásáról érdeklődött olvasónk. A több területet érintő kérdéseket az Adózóna szakértői válaszolták meg.

A kérdés részletesen így szólt: Egy munkáltató 2020. március végén egyrészt a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt, másrészt gazdasági okokra hivatkozva a munkavállalókkal egyenként, írásban megállapodott abban, hogy időről-időre fizetés nélküli szabadságra küldi a dolgozókat. A munkáltató a fizetés nélküli szabadság idejére átvállalja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését. Azonban a termelést a veszélyhelyzet megszüntetése után, 2020. júniusban és júliusban sem tudta elkezdeni, ezért – hivatkozva a megkötött szerződésre – újra fizetés nélküli szabadságot rendelt el. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1.) 2020. június 30-áig a 2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabálya szerint (56. §) megállapodhatnak-e további fizetés nélküli szabadságban, illetve abban, hogy ez idő alatt a munkáltató fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot? 2.) 2020. július 01-jétől, hivatkozva a megkötött szerződésre, elrendelhet-e újra fizetés nélküli szabadságot a munkáltató? 3.) Az átvállalt egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség a munkáltatónál minek minősül? Költségként, más egyéb teher nélkül elszámolható-e?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZAI:

1. Elrendelhet-e a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot egyoldalúan, illetve a felek ebben megállapodhatnak-e

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) konkrétan meghatározza azon eseteket, amikor fizetés nélküli szabadság kérhető, ezen esetek a gyermekvállaláshoz, beteg hozzátartozó gondozásához kapcsolódnak. A munkáltató a veszélyhelyzet alatt sem rendelkezett olyan jogosítvánnyal, hogy egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot elrendeljen. A felek természetesen ebben megállapodhattak és azt sem tiltja a jog, hogy a munkáltató az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetését a veszélyhelyzetet követően átvállalja. 

A Nemzeti Egészségbiztosítási alapkezelő tájékoztatója így szól:

„A járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti (például a jövedelemmel nem rendelkező személy után a családtagja). A járulékfizetésre kötelezett személynek a járulékfizetés átvállalását az állami adóhatósághoz 15 napon belül be kell jelenteni, mert csak az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé az átvállalás/befizetés. Ha a járulékfizetést átvállaló nem fizeti be a járulékot, a járulékfizetésre egyébként kötelezett személy lesz köteles megfizetni azt, az átvállalástól függetlenül.”

2. Elrendelhet-e ismét fizetés nélküli szabadságot a munkáltató?

Nem rendelhetett el soha egyoldalúan a munkáltató fizetés nélküli szabadságot. Bizonyos szektorokban, amelyeket működési korlátozások, tilalmak érintettek, ott állhatott fenn a veszélyhelyzet ideje alatt az a lehetőség, hogy a munkáltató a vis major jellegű helyzetre tekintettel ezen időtartam alatt mentesüljön a fizetési kötelezettsége alól. Ez is vitatott lehetőség azonban, jelenleg erre sehol nincsen jogszerűen mód.

3.) Az átvállalt egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség a munkáltatónál minek minősül? Költségként, más egyéb teher nélkül elszámolható-e?

A 140/2020 kormányrendelet 20. §-a szerint az egészségbiztosítási járulékot a vészhelyzet alatt vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után a munkáltató fizeti. Ez esetben a költségként elszámolt járulék után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Az szja-törvény 7. § (1) bekezdés ib) pontja alapján jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából a magánszemély helyett más személy fizet meg.