Ezek várhatók 2021-ben a fizetés és bankolás területén

Megosztás Tetszik

A koronavírus-járvány még 2021-ben is hatással lesz a pénzügyekre, a pandémiás helyzet várható javulásával azonban a bankok is több erőforrást tudnak az egyéb fejlesztésekre fordítani, új szolgáltatások, személyre szabható online megoldások jöhetnek. Januártól már nem lesz szükségünk készpénzre, amikor vásárolni megyünk, az internetes bankkártyás vásárlások pedig még biztonságosabbak lesznek. A fogyasztási hiteleknél megszűnik a THM-plafon, a személyi kölcsönöknél azonban jönnek a fogyasztóbarát hitelek. Az Erste Bank összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

Egy sor változás jön 2021-ben a pénzügyek intézésében. Januártól elérhető az otthonfelújítási támogatás, míg februártól kamattámogatott hitelt is igénybe vehetünk lakásunk korszerűsítéséhez. Idén év végével kifut a járvány miatt bevezetett THM-plafon és emelkedik a személyi kölcsönök, áruhitelek és hitelkártyák hiteldíjmutatója, januártól viszont jönnek a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönök. Az online bankkártyás vásárlásoknál is kötelező lesz az erős ügyfélhitelesítés az Európai Unión belül, míg Magyarországon már csaknem minden boltban fizethetünk elektronikusan, mivel az online kasszával rendelkező kereskedők is kötelesek lesznek biztosítani vásárlóiknak ezt a lehetőséget. A koronavírus-járvány ugyan 2020-ban elvitte a fókuszt a digitális bankoláshoz kapcsolódó fejlesztésekről, jövőre azonban jöhetnek az új, a mindennapi pénzügyek intézését megkönnyítő szolgáltatások. Az Erste Bank szakértői összeszedték az öt legfontosabb változást, amely átalakítja a bankolást 2021-től.

1. Otthonfelújítás: januártól támogatás, februártól kedvezményes hitel segíti a lakások korszerűsítését

A legalább egy gyermeket nevelő családok 2021. január 1-jétől 2022. december 31-éig otthonfelújítási támogatást vehetnek igénybe. A támogatás összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka, de legfeljebb 3 millió forint. Anyagköltség és munkadíj fele-fele arányban igényelhető, vagyis legfeljebb 1,5–1,5 millió forint támogatás igényelhető ezekre egyenként. A lakások korszerűsítéséhez februártól államilag kamattámogatott otthonfelújítási hitelt is igénybe vehetnek a családok. A hitel összege maximum 6 millió forint lehet, a futamidő legfeljebb 10 év. Az ügyfél által fizetendő kamat mértéke – a teljes futamidő alatt – évi 3 százalék (THM: 3,55 százalék). Az otthonfelújítási hitelnél a tartozás az otthonfelújítási támogatás összegével csökken.

2. Fogyasztási hitelek: vége a THM-plafonnak, jön a fogyasztóbarát személyi kölcsön

Év végével kifut a pandémiás helyzet miatt márciusban bevezetett THM-plafon. Az intézkedésnek köszönhetően az új fogyasztási hitelek, így a személyi kölcsönök, áruhitelek és hitelkártyák teljes hiteldíjmutatója (THM) nem haladhatta meg az 5,9 százalékot, majd a jegybanki alapkamat csökkentése eredményeként július 1-étől maximum 5,75 százalék lehetett a THM. A plafon megszűnésével januártól emelkednek a kamatok és így a havonta fizetendő összeg is magasabb lesz.

Elindulnak viszont 2021-ben a minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönök. A Magyar Nemzeti Bank minősítése alapján az a termék használhatja a megjelölést, mely szabad felhasználású vagy adósságrendezésre használható, legfeljebb 7 éves futamidejű; félmillió forintig maximum 15, e felett 10 százalékos kamatfelárat alkalmaz; egységes, könnyen átlátható, a jogszabályi maximumoknál kedvezőbb díjstruktúrájú; maximálva vannak a kapcsolódó határidők (folyósítási határidő, előtörlesztés elszámolásának határideje); egységes szerkezetű és tartalmú  tájékoztatás kapcsolódik hozzá; 2021 áprilisától a meglévő, júliustól pedig már minden ügyfélnek teljesen online is igényelhető.

3. Kétszintű azonosítás: még biztonságosabbak lesznek az online bankkártyás vásárlások

Az Európai Unión belüli tranzakciók esetében 2021. január elsejétől kötelező alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést az internetes bankkártyás fizetések során. Az online tranzakcióknál már nem lesz elegendő a bankkártya adatait ismerni (kártyaszám, név, lejárat és a hátsó oldalon lévő három számjegyű CVV/CVC-kód), további, a fizető személyét megerősítő információkkal kell igazolni, hogy adott kártyával valóban az arra jogosult vásárol.

A kétfaktoros azonosítás bevezetése az Európai Unión belüli online vásárlásoknál kötelező, ezért, ha az azonosítás nem jár sikerrel vagy nem történik meg, a bank elutasíthatja a tranzakció végrehajtását. A nem uniós webáruházakban vásárolva a bankok feladata lesz az ügyfél megfelelő azonosítása, amit igyekeznek majd a legbiztonságosabb módon megtenni: ahol van lehetőség, alkalmazni fogják az erős ügyfélhitelesítést, ahol erre nincs mód, ott továbbra is elegendőek lehetnek a kártyán szereplő adatok.

4. Elektronikus fizetés: csaknem minden boltban elfelejthetjük a készpénzt

Januártól – bizonyos kivételekkel – már az online kasszát használó kereskedők is kötelesek lehetővé tenni üzletükben az elektronikus fizetést, ez pedig azt jelenti, hogy már csaknem mindenhol fizethetünk bankkártyával vagy okostelefonnal. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 114 ezer fizikai bankkártya-elfogadó helyen összesen 147 ezer terminál működik, az intézkedéssel idén év végéig 174 ezerre nőhet az elektronikus fizetést nyújtó fizikai vállalkozások száma. A kereskedők a törvényi előírásnak eleget tehetnek a bankkártyás vagy telefonos fizetés elfogadására alkalmas POS-terminál telepítésével, de emellett lehetőség van az azonnali utalásra épülő fizetési megoldások bevezetésére is.

5. Digitális bankolás: új fejlesztések, kényelmesebb ügyintézés

A koronavírus-járvány a bankokat is több területen kihívások elé állította, így 2020-ban kevesebb figyelem és erőforrás jutott az egyéb fejlesztésekre, kényelmi szolgáltatásokra. Jövőre a pandémiás helyzet várható javulásával, a nyílt bankolásnak és az erősödő fintech versenynek köszönhetően azonban új pénzintézeti szolgáltatások, egyszerű, személyre szabható online megoldások jöhetnek Magyarországon is. A bankok fejlesztési kapacitásaikat olyan újdonságok kidolgozására állíthatják rá, mint a teljesen online intézhető ügyletek, vagy az olyan platformok bevezetésére.

+1 Fizetési moratórium: változatlan formában jár a segítség

A kormány 2021. június 30-ig változatlan formában meghosszabbította a koronavírus-járvány miatt 2020. márciusában bevezetett fizetési moratóriumot. A korábbi elképzelés szerint 2021. január elsejétől a kiemelt társadalmi csoportokba tartozó ügyfelek, így a gyermekes szülők (gyermeket nevelő vagy gyermeket váró személyek), a nyugdíjasok, a munkanélküli és álláskeresőnek minősülő magánszemélyek, valamint a közfoglalkozottak kérhették volna hiteleik felfüggesztését. A feltételek azonban végül mégsem változnak, a moratórium továbbra is minden, 2020. március 18-án már folyósított kölcsön esetében biztosítja a tőke-, kamat- és díjfizetési mentességet. Ezen időszakban az arra jogosultak bármikor beléphetnek, illetve kiléphetnek a moratóriumból.