SZÉP-kártya, repi, fizetési könnyítés – egyes törvénybe iktatott átmeneti szabályok

Megosztás Tetszik

A 121. számú Magyar Közlönyben megjelent a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény, amely törvényi szintre emeli a vírusveszély idején kiadott kormányrendeletek rendkívüli előírásait. Cikkünk segít eligazodni a magánszemélyek adózását érintő rendelkezések között.

A koronavírus járvány miatt szükséges rendkívüli szabályokat jelenleg több tucat kormányrendelet („kovid” rendelet) írja elő, amelyek között számos tartalmaz olyan eltérő szabályok, amelyeket 2021. december 31-éig kell vagy lehet alkalmazni. Ugyanakkor ezek a „kovid” rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik várhatóan még ez év vége előtt, aminek következtében az említett rendelkezésekre vonatkozó december 31-ei határidő is érvénytelenné válik, azonban a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban Átmeneti tv.) többek között e joghézag áthidalására is szolgál.

Ez azt jelenti, hogy veszélyhelyzet fennállás alatt még a „kovid” rendeleteket kell alkalmazni, azt követően pedig az Átmeneti tv.-t, amely majd akkor lép hatályba, amikor a miniszterelnök a Magyar Közlönyben közzéteszi a veszélyhelyzet megszűnésérő szóló határozatát [Átmeneti tv. 319. §].

A SZÉP-kártya támogatás juttatásával kapcsolatos szabályok

A béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya (Széchenyi Pihenő Kártya) alszámlákra utalt támogatás értékhatárairól, valamint a rekreációs keretről a veszélyhelyzet megszűnéséig a 318/2021. kormányrendelet, azt követően az Átmeneti tv. 130. §-a rendelkezik a következők szerint:

A 2021. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 71. § (1) bekezdésétől eltérően a SZÉP-kártya

♦        szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer Ft,
♦        vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer Ft,
♦        szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer Ft
összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

Továbbá az szja-törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az alszámlákra utalt együttes összegnek az éves rekreációs keretösszeget meg nem haladó része, azaz

♦       költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint
♦       más munkáltató esetében évi 800 ezer forint
minősül béren kívüli juttatásnak, azzal, hogy a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget kell figyelembe venni, ha a munkavállaló jogviszony csak az év egy részében áll fenn (ide nem értve, ha annak oka a munkavállaló halála).

Fontos: az arányosítási kötelezettség az alszámlákra előírt értékhatárokra nem vonatkozik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudj, hogy milyen további szabályok vonatkoznak még a SZÉP-kártyára, a reprezentációra, valamint a fizetési könnyítésekre!