adozona.hu
Egészségügyi dolgozók 500 000 forintos rendkívüli juttatása – így számolja el katásként
//test-adozona.hu/koronavirus_jarvany/Egeszsegugyi_dolgozok_500_000_forintos_rend_7O7UR2
Egészségügyi dolgozók 500 000 forintos rendkívüli juttatása – így számolja el katásként
Tetszik
Olvasónk katás egészségügyi vállalkozóként kapta meg az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést. Hogyan kezelje ezt a könyveiben, és milyen bizonylatot állítson ki róla? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így hangzik: katás egészségügyi vállalkozó a könyvelésében hogyan kezelje ezt a juttatást? Simán bevételként esetleg állami támogatásként? Mi lesz a könyvelési bizonylat – számlát állítson ki róla?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat érintő egyszeri rendkívüli juttatásról szóló 275/2020-as számú kormányrendelet az egészségügyben dolgozó – közfinanszírozott – dolgozóknak a veszélyhelyzet alatti többlettevékenységük elsimeréseként biztosít egyszeri, rendkívüli 500 ezer forintos juttatást.
Ezt a juttatást a foglalkoztatónak kell kifizetnie, de a foglalkoztató állami támogatást igényelhet erre a juttatásra.
A kapott juttatás – amelyet maga az egészségügyben dolgozó kap – nem tekinthető támogatásnak. Ez a juttatás egyértelműen a tevékenység ellenértéke.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2. § 12. pontja értelmében a kisadózó bevétele mindazon vagyoni érték, melyet a tevékenységével kapcsolatban azzal összefüggésben bármely formában, bármely jogcímen megkap. A kapott 500 ezer forintos juttatás tehát katás bevételnek számít, hiszen azt egyértelműen a tevékenységével kapcsolatban kapja meg a vállalkozó.
Amennyiben a tevékenységet vállalkozóként – vagyis áfaalanyként – végzi az egészségügyben dolgozó, akkor a kapott 500 ezer forint is áfaalanyként illeti meg, vagyis ezen bevétele is gazdasági tevékenységének ellenértéke, s azt számláznia kell a megbízója felé.
Az egészségügyi dolgozók egyszeri juttatásáról feltett kérdésekre adott válaszainkat ITT olvashatja el.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Tisztelt Adószakértő!
Köszönöm a válaszát. Valóban bonyolultabb a dolog mint ahogy az államtitkári levél után gondoltam. És a Nav állásfoglalás alapján nem költségek fedezetére vagy fejlesztési célra fordított a támogatás.
A számla vonatkozásában ezt írták:
tehát kórházakkal szerződéses jogviszonyban álló, a támogatást kapó gazdasági társaságok számlakibocsátása nem lehetséges. Általában a támogatást kapó gazdasági társaságnál a számviteli elszámolás alapbizonylata lehet pl. támogatási szerződés, jogszabályi előírás alapján az igénylés dokumentuma stb. A rendelet 3. § (1) bekezdésének előírása alapján a támogatásra jogosultnak a támogatás iránti igényét elektronikusan kitölthető kérelem formájában kell benyújtania. Így a támogatást kapó gazdasági társaságnál a kapott támogatás elszámolásának számviteli bizonylata – ha más számviteli bizonylat az igénylés során nem keletkezik – ez a kérelem lesz, illetve a bankszámla kivonata, amely azt bizonyítja, hogy az igényelt támogatás befolyt.
A Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése alapján az egyszeri, rendkívüli juttatás kifizetése nem a kórház és a közreműködő egészségügyi szolgáltató közötti alapszerződések alapján történik.
Tisztelt Hozzászóló!
A támogatás melyet a foglalkoztató kap az államtól valóban támogatásnak minősül. Viszont az az összeg, amit a foglalkoztató fizet az egészségügyben dolgozó vállalkozónak, az véleményem szerint szolgáltatásnyújtás ellenértékének tekintendő. Tehát az 500 ezer ft rendkívüli juttatást a foglalkoztatónak kell fizetnie az egészségügyben dolgozónak, aki vállalkozóként is kaphatja ezen összeget. Az így kifizetett összeg véleményem szerint ellenértéknek minősül.
Az Európai Uniós bírósági ítéletek következetesen azt az álláspontot képviselik, hogy a kapott vagyoni érték akkor minősül számlázandó ellenértéknek ha
1. Közvetlen kapcsolat van a nyújtott tevékenység és az ellenérték között
2. A tevékenység végző jogilag kikényszerítheti az ellenérték megfizetését.
Az 500 ezer forintos - foglalkoztató által fizetett - rendkívüli juttatással kapcsolatban mindkét fenti feltétel teljesül, így az álláspontom szerint számlás ellenérték.
1. Közvetlen a kapcsolat, mert a Kormányrendelet egyértelműen leszögezi, hogy a veszélyhelyzet ideje alatti többletmunka ellenértéke ez az összeg. tehát ez nem támogatás, emögött a vagyoni érték mögött tényleges fizikailag kifejtett tevékenység, mégpedig gazdasági tevékenység áll fenn.
2. Jogilag kikényszeríthető, hiszen a Rendelet szerint a tevékenységet végző jogosult rá, vagyis ha követeli, akkor meg kell hogy kapja ezt az összeget.
Így a fentiek alapján az 500 ezer forintos juttatás gazdasági tevékenység ellenértékének tekintendő, melyről számla kiállítása kötelező álláspontom szerint.
Idézet Prof. Dr. Horváth Ildikó államtitkár leveléből, melyet a NEAK finanszírozott szolgáltatóknak küldött:
"Az egyszeri, rendkívüli juttatás finanszírozása céljából a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által kifizetett összeg TÁMOGATÁSNAK minősíthető, azzal összefüggésben nem valósul meg termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, így az általános forgalmi adó tekintetében bizonylatolási kérdés nem merül fel"
A tisztelt szakértő erről értesült? És ez alapján pont hogy támogatás és nem Kata bevétel. Különben az egész juttatás felesleges lenne, mert a 40% Kata adó asszisztens orvos juttatása és a kiutalt szochó után értelmetlenné tenné az egészet. Én inkább az államtitkári állásfoglalás mellett maradok.