Csökkentett munkaidőre járó bértámogatás

Megosztás Tetszik

Munkaidő-csökkentés esetén a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez kell igazítani? Hogyan kell számítani a támogatás miatt a nettó bért? – kérdezte az Adózóna olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "A 2020. április 29-én hatályba lépett, csökkentett munkaidőről szóló kormányrendelet értelmében azoknál a vállalkozásoknál, amelyek járulékkedvezményre jogosultak, hogyan történik a nettó bér számítása a támogatást érintve? Szükséges-e a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez igazítani? Számít-e valamit, hogy a kérelem benyújtását megelőző napig a dolgozó fizetési nélküli szabadságon volt?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A 47/2020. kormányrendelet 4. § (1) bekezdése szerint a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott

a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól,

b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

A 105/2020. kormányrendelet 3. § (3) bekezdése szerint a támogatás mértéke az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyijövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 százaléka.

Az 1. § f) pontja szerint alapbér: a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbér, melynek részeként figyelembe kell venni a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendeletben meghatározott, veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.

A nettó alapbért tehát ugyanúgy számoljuk ki, mintha nem illetné meg járulékkedvezmény a munkabért. Mivel a kérelem benyújtásának napja az irányadó, nincs jelentősége a megelőző napi fizetés nélküli szabadságnak.

A rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja szerint a munkaadó a támogatás igénybevételekor többek között vállalja azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló alapbérét. Ez alól kivételt az az eset jelent, amikor a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg, így a munkavállaló és a munkaadó – döntésük alapján – nem állapodnak meg egyéni fejlesztési időben.

A másik lényeges rendelkezés, hogy a támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető alapbér adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.

A fentiek alapján nem látom akadályát annak, hogy a felek az alapbér mértékét ne a munkaidő-csökkentés mértékhez igazítsák, ugyanakkor a munkáltatónak az eredeti és a módosított alapbér különbözetét meg kell fizetnie (kivéve esetlegesen az egyéni fejlesztési időre járó díjazást).