hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bér, támogatás – kinek mi marad a zsebében?

  • Horváthné Szabó Beáta adószakértő
2

Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.

A vészhelyzet idején kihirdetett kormányrendeletekben egyelőre nincs személyi jövedelemadóról szóló törvényt (1995. évi CXVII. törvény) érintő módosítás, melynek következtében a jövedelmet szerző magánszemélynek a vészhelyzet idején is a bruttó jövedelme után 15 százalék szja-t kell fizetnie. Ennek ellenére a nettó jövedelem mégis változhat.

Abban az esetben, ha a munkavállaló elveszítette munkáját, vagy fizetésnélküli szabadságra kényszerült, illetve a munkáltató javaslatára fizetésnélküli szabadságot „kért”, akkor ezen időszak alatt részére munkabérfizetés nem történik, azaz nincs jövedelme sem, amely után adót kellene fizetnie. Ennek következtében nem tudja igénybe venni az összevonás alá eső kedvezményeket sem, azaz időlegesen, vagy véglegesen elesik a kedvezménytől. Ez nem jelenti azt, hogy a kedvezmény minden esetben elvész, hiszen év végén az adóbevallásban elegendő jövedelem esetén érvényesítheti a kieső időre járó kedvezményt. Továbbá arra is lehetőséget ad a törvény, hogy a januárban leadott szja-előleg nyilatkozatot módosítsák a szülők, abban az esetben, ha a családi kedvezményre, vagy első házasok kedvezményére jogosult másik személynél a kedvezmény igénybevételének feltételei fennállnak.

Az összevont jövedelem adóját érintő kedvezmények közül

‒        A négy vagy több gyermekes anyák kedvezményének igénybevétele értelemszerűen okafogyottá vált, ha a magánszemély átmeneti időre elveszítette állását.
‒        A családi kedvezmény jövedelem hiányában elvész, de év közben az adóelőleg-nyilatkozat a még jövedelemben részesülő házastárs javára módosítható, továbbá év végén is lehetőség van az év közben nem érvényesíthető kedvezmény igénybevételére.
‒        Az első házasok kedvezményének érvényesítését kérő munkavállaló adóelőlege is változhat, amennyiben a munkavállaló nem rendelkezik elegendő jövedelemmel. Ilyen esetben is lehetőség van az adóelőleg-nyilatkozat módosítására, ha ezentúl a kedvezmény teljes összegét a házastárs szeretné érvényesíteni. Ennél a kedvezménynél is előfordulhat, hogy a kedvezményt csak adóév végén az adóbevallásban tudják érvényesíteni.
‒        2020-ban bővült azon betegségeknek a köre, amelyek következtében igénybe vehető személyi kedvezmény. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havonta 8050 forint adókedvezményt vehetnek igénybe a 2020-ban szerzett összevont jövedelmük alapján fizetendő szja-ból. Ez a kedvezmény is érvényesíthető már az adóelőleg számításakor, azonban egy-egy havi jövedelem kiesésekor év végén az adóbevallás benyújtásakor, illetve az adóhatósági tervezet kiegészítésekor is igénybevehető, feltéve, hogy a magánszemély éves szinten rendelkezik akkora összegű adóköteles összevonás alá eső jövedelemmel, mely után esedékes adóból a kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.

A kedvezmények korlátozott igénybevétele valósulhat meg abban az esetben is, ha a munkáltató és a munkavállaló él a 105/2020. kormányrendeletben biztosított bértámogatás lehetőségével. Ebben az esetben ugyanis a munkáltatótól származó rendszeres jövedelem összege csökken és mellette az állami támogatás köztehermentes, amely után szja-t sem kell fizetni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben táblázatokban mutatjuk be, hogy különböző esetekben mennyi lesz a munkáltatói költség és mennyi a nettó bér!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
Bhorvathne

kedves Olvasó!
Köszönöm hozzászólását, már ki is egészítettem a táblázatot a kiegészítő bér összegével, hogy az eredeti nettó távolléti díj a magánszemélynél ne sérüljön. Egyetértek Önnel abban is, hogy ez az összeg sajnos nincs arányban a ténylegesen elvégzett munkával.
Minden jót kívánok!

P_anka

A 105/2020. Korm.rendelet szerint:
4. § (3) A munkaadó a támogatás igénybevételekor továbbá vállalja
d) azt, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló távolléti díját

Értelmezésem szerint ez azt jelenti, hogy az utolsó táblázatban a 4 órás munkaidőre járó bért nettó 91.304 Ft-tal, azaz bruttó 137.299 Ft-tal kell kiegészítenie a munkaadónak, így az összköltsége 460.889 Ft, "megtakarítás" 134.114 Ft.

Más kérdés, hogy mennyire nevezhető megtakarításnak az, hogy a lecsökkent munkamennyiség - így valószínűleg bevétel - miatt napi 4 órában foglalkoztatott munkavállaló bérére+járulékaira a munkabérén és járulékain felül még 163.386 Ft-ot kifizet.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink