Megnövelt uniós agrárköltségvetés, növekvő terhek a gazdáknak

Megosztás Tetszik

Huszonnégy milliárd euróval több pénzt osztana a korábbi javaslathoz képest az uniós mezőgazdaságnak az újjáépítési eszközzel megfejelt hétéves pénzügyi terv, de a kiadások szintje 2018-os árakon számolva még mindig elmarad a 2014–2020 közötti KAP EU27-re jutó részétől. Eközben az agrártermelőknek még több fenntarthatósági és biodiverzitási kritériumnak kellene megfelelniük, olvasható a Bruxinfo oldalán.

Ember legyen a talpán, aki pontosan a helyükre tudja tenni azok a számokat, amelyek a múlt héten előterjesztett többéves keretköltségvetési javaslatból a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkoznak. A tisztánlátást nem kifejezetten segíti elő az, hogy a KAP-ra fordítandó költségvetési kiadásokat az agrárpolitikai biztos a mindig magasabb folyó (változó) árakon, míg osztrák kollégája, a költségvetésért felelős Johannes Hahn, 2018-as, azaz összehasonlítható árakon mutatta be kedden a sajtó képviselői, illetve az Európai Parlament előtt.

Jacek Wojchiekowski kedden nagyon elégedettnek mondta magát az új javaslattal, amely folyó (inflációval megnövelt) árakon 26 és fél milliárd euróval több forrást biztosítana a közös agrárpolitika két pillérére 2021 és 2027 között, mint az Európai Bizottság két évvel ezelőtt előterjesztett eredeti terve, amit most a koronaválság miatt módosítottak. Összemérhető, azaz 2018-as árakon számolva 24 milliárd euró a két javaslat közötti eltérés. Ebből 20 milliárd euró vidékfejlesztési politika növekménye, a KAP közvetlen jövedelemtámogatásokat és piaci intézkedéseket finanszírozó 2-ik pillérére pedig 4 milliárd euróval több forrás jutna.

A 24 milliárdos pluszból ugyanakkor 15 milliárd euró vidékfejlesztési pénz a 750 milliárd eurós újjáépítési eszközből származna és 2024 végéig kellene elvileg felhasználni. A lengyel agrárpolitikai biztos szerint, ha (folyó áron) a 2018 májusi KAP-javaslat 365 milliárd eurót nyomott, akkor a módosított terv már 391,4 milliárd eurót. Ugyanez állandó (2018-as áron) 324 milliárd euró, illetve 348 milliárd euró.

Az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága általában véve elégedetten nyugtázta a megemelt összegre vonatkozó javaslatot, de több képviselő is kitartott amellett, hogy az agrárbüdzsét minimum szinten kellene tartani az előző MFF-hez képest. Márpedig az aktuális javaslat nem felel meg annak a, többek között Magyarország által is sürgetett kritériumnak, miszerint a közös agrárpolitikára fordított kiadások 2020 után reálértékben nem csökkenhetnek. Az EU27-re kivetítve az asztalon levő friss javaslat sem éri el a 2014 és 2020 közötti szintet – mutattak rá a BruxInfónak tagállami szakértők.

Mindez azért is zavarónak tűnik, mert az Európai Bizottság nemrég két olyan stratégiát is előterjesztett, amelyek egyértelműen pótlólagos terheket rónak majd az agráriumra a fenntarthatósági és zöldítési céloknak való megfeleléshez. Jacek Wojchiekowski úgy vélte, hogy a plusz pénz éppen azoknak a költségeknek a fedezésére jár, amelyek az új élelmiszer-fenntarthatósági (a farmtól a fogyasztóig) és az új bioviderzitási stratégia végrehajtásához szükségesek.

Szakemberek egyelőre csak a fejüket vakarják, hogy vajon hogyan épülnek majd be az új KAP-ba az új fenntarthatósági kritériumok, és a mostani tervek időben hogyan lesznek összeilleszthetők a tagállamok által benyújtandó közös agrárpolitikai stratégiai tervekkel, amelyek végrehajtása a dolgok jelenlegi állása szerint csak valamikor 2023-tól indulhat el. Ennek fő oka az MFF elfogadásának késlekedése, amit ráadásul az új, koronaválság utáni időszakhoz hozzáigazított elvek és normák alkalmazása tovább halaszthat majd. Annyira, hogy a Tanács és az EP már komolyan azt mérlegeli, hogy egy helyett kétéves legyen az az átmeneti időszak, amikor még nem alkalmazzák az új KAP-szabályozást. A hétéves is így volt, de akkor csak egy évig tartott az átmenet.

Az új világban ráadásul a gazdákra olyan kihívások várhatnak, mint a gazdasági termőterület legalább 25 százalékának biogazdálkodásra való átállása 2030-ig (ez a szint jelenleg 7,9 százalék), vagy a növényvédő szerek használatának 50 százalékkal való csökkentése. Utóbbi azért tűnik különösen nehéznek, mert egyelőre a GMO-n kívül nincs más alternatíva, a génmódosított termékek fokozott alkalmazása viszont egyértelműen szembemenne az uniós fenntarthatósági célokkal.

A Bizottság a KAP-ról szóló régi rendelettervezet egyik mellékletében felsorolt fenntarthatósági kritériumok egyszerű átvételével megoldhatónak tartja a KAP újrafókuszálását, még akkor is, ha abban például nyoma sincs olyan új céloknak, mint az anti-mikrobakteriális ellenállás, vagy az állatjóléti szempontok.

A magyar mezőgazdaság számára a korábbi javaslathoz képest több pénzt jelent majd a módosított javaslat. A hagyományos elosztási kulccsal számolva a 20 milliárd euróval megemelendő vidékfejlesztési büdzséből 680–800 millió euró juthat hazánkra. Az első pillért kiegészítő 4 milliárd euró Magyarországra jutó részének kiszámolásához ismerni kellene, hogy a növekmény milyen arányban oszlik majd meg a két komponens, a közvetlen jövedelemtámogatások és a piaci intézkedések között, továbbá a direkt kifizetéseknél az átlag alatt lévő országok felzárkóztatásához milyen mértékben kell majd hozzájárulni. A közvetlen kifizetésekből normális esetben hazánk 2,35 százalékkal részesedik.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.