Az Európai Bizottság górcső alá veszi a magyar felhatalmazási törvényt

Megosztás Tetszik

Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar felhatalmazási törvényt és megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd annak a kormány által történő alkalmazását, az álhírek terjesztését büntető passzus végrehajtását, a jogbiztonságot és a szólásszabadság szavatolását is beleértve – jelentette ki kedden a testület szóvivője. Ursula von der Leyen szerint a veszélyhelyzeti intézkedések nem szólhatnak határozatlan időre, és a kormányoknak gondoskodniuk kell azok rendszeres felülvizsgálatáról, olvasható a Bruxinfo oldalán.

Újabb jelét adta kedden az Európai Bizottság növekvő aggodalmának afölött, hogy a tagállamokban a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések esetleg alkalmasak lehetnek az uniós értékek aláásására.

Ursula von der Leyen, nyilvánvalóan az elmúlt napok politikai és sajtókritikáira reagálva videón is rögzített nyilatkozatában nyomatékosította, hogy a rendkívüli intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a kihívás természetével és mértékével, és az Európai Bizottság minden tagországban nyomon fogja követni ezek alkalmazását.

A biztosi kollégium szerdai heti ülésén is napirendre kerül általánosságban a téma, és megfigyelők szerint az Európában széles visszhangot kiváltott jogalkotási aktusról is külön szó lesz.

A rendkívüli érdeklődést jelzi, hogy a Bizottság szóvivője kedden nem kevesebb mint kilenc magyar vonatkozású kérdést is kapott a témakörben. Eric Mamer egyfelől megismételte, hogy a testület górcső alá veszi a felhatalmazási törvény végleges szövegét, másfelől hozzátette, hogy szorosan nyomon fogja követni annak kormány által történő alkalmazását, külön is az álhírek terjesztését többéves börtönbüntetéssel fenyegető passzus alkalmazását, valamint a jogbiztonság és a szólásszabadság érvényesülését.

Ami a Bizottság elnökének keddi nyilatkozatát illeti, rámutatott, hogy a demokráciát, a jogállamiságot és más közös értékeket a jelenlegi, kihívásokkal teli időkben is meg kell őrizni és meg kell védeni.

Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hetekben több uniós ország kormánya is veszélyhelyzeti intézkedéseket hozott az egészségügyi válsághelyzetben. Hangsúlyozta, hogy rendkívüli időket élünk, és a kormányoknak elvben rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel a gyors és hatékony fellépés érdekében.

Ugyanakkor rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések ne az uniós alapszerződésekben lefektetett alapvető elvek és értékek rovására valósuljanak meg. „A demokrácia nem működhet szabad és független média nélkül. Ezekben a bizonytalan időkben elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsuk a véleménynyilvánítás szabadságát és a jogbiztonságot. Fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon és pontosan végezhessék a munkájukat – ez nélkülözhetetlen a félretájékoztatás elleni fellépéshez és ahhoz is, hogy polgáraink hozzáférjenek a kulcsfontosságú információkhoz” – mondta.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.