Az EU Bírósága vizsgálja egyes behajthatatlan követelésekre eső áfa-visszaigénylések elutasítását

Megosztás Tetszik

Nem túlzás azt állítani, hogy manapság a magyar adózás egyik legfelkapottabb témája a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylése. A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági helyzetben egyre több vállalkozásnak adódnak nehézségei a kintlévőségek behajtásával, és a behajtás sikertelensége esetén jól jön az áfa-visszatérítés útján megmenthető pénz.

Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy olyan esetben, amikor egy vállalkozás az általa kiszámlázott ellenértéket azért nem kapja meg, mert a kiszámlázott követelés behajthatatlanná vált – például amiatt, mert az üzleti partner felszámolás alá került –, akkor a költségvetésből vissza lehet kérni az áfát, amit a vállalkozás az ügylet miatt eredetileg befizetett. A döntés nyomán számtalan adó-visszatérítési kérelem érkezett az adóhatósághoz. A NAV ezek jelentős részét teljesítette is, a vállalkozások megkapták a pénzüket.

Az adóhatóság azonban elévülésre hivatkozással megtagadja az adóvisszatérítést azokban az esetekben, amikor a számlázott ügylet óta több mint öt év eltelt.

A követelés behajthatatlansága viszont gyakran csak hosszú évekkel az ügylet teljesítése után, például végrehajtási eljárás során derül ki. Ezekben az esetekben az adóhatóság joggyakorlata teljesen ellehetetleníti a behajthatatlan követelésekre eső áfa visszaigénylését, mivel az adóhatóság az eredeti ügylet teljesítési időpontjától számítja az ötéves elévülési időt, nem a követelés tényleges behajthatatlanná válásától – mutat rá Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

A közelmúltban már születtek magyar bíróságok előtt olyan egyedi döntések, ahol a bíróság nem fogadta el azt a szigort, ahogyan az adóhatóság az elévülési szabályokat értelmezi. Egységes joggyakorlatról még nem lehet beszélni, hiszen ezek az ügyek még a Kúria elbírálására várnak.

A napokban azonban egy közigazgatási bíróság úgy ítélte meg, hogy szükséges az EU Bíróságától is iránymutatást kérni arra vonatkozóan, összhangban áll-e az uniós joggal az adóhatóság jogértelmezése, miszerint az eredeti ügyletet követő öt éven túl behajthatatlanná vált követelések esetében nincs helye az áfa-visszatérítésnek.

Mivel az eljáró bíróság megindította az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárást, nagy valószínűséggel a közösségi bíróság iránymutatása alapján fognak végül eldőlni ezek az ügyek. Ha a döntés a vállalkozásoknak kedvez, úgy számtalan adózó számára válik elérhetővé további áfa visszaigénylése a költségvetésből – ecseteli dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal partnere és adóperes csoportjának vezetője.