Amit a törlesztési moratóriumról érdemes tudni

Megosztás Tetszik

Év végével lejár a koronavírus-járvány miatt idén márciusban bevezetett fizetési moratórium (moratórium1), januártól viszont elindul a moratórium2, amely azonban a hiteladósok egy meghatározott köre számára lesz elérhető. Az Erste Bank összeszedte, kik és milyen feltételek mellett élhetnek jövőre a lehetőséggel, milyen nyilatkozatot és igazolást kell ehhez benyújtaniuk, valamint mire számíthatnak azok, akiknek januártól újra kell törleszteniük hitelüket.

Mit jelent a moratórium2 és ki vehet részt benne?

A fizetési moratórium meghosszabbítása, vagyis a moratórium2 is a 2020. március 18-án már folyósított kölcsönökre vonatkozik. A moratórium2 értelmében a kiemelt társadalmi csoportokba tartozó ügyfelek, így a gyermekes szülők (gyermeket nevelő vagy gyermeket váró személyek), a nyugdíjasok, a munkanélküli és álláskeresőnek minősülő magánszemélyek, valamint a közfoglalkozottak kérhetik hiteleik felfüggesztését 2021. január 1. és 2021. június 30. között. (Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adós minősül jogosultnak.) Ezen időszakban az arra jogosultak bármikor beléphetnek, illetve kiléphetnek a moratóriumból, a résztvevők fizetési haladékot kapnak a tőke-, kamat- illetve díjfizetési kötelezettségük teljesítésére. A moratórium ideje alatt nem fizetett törlesztőrészleteket a moratórium lejárta után kell megfizetni úgy, hogy az ügyfelek havi terhe emiatt nem nőhet, ezért a hitel futamideje lesz hosszabb.

Mi a teendője, ha jogosult és élne a moratórium2 lehetőségével?

Míg a 2020. március 19. és 2020. december 31. közötti moratórium1 minden hiteladósra automatikusan vonatkozott, a moratórium2-ben az vehet részt, aki igazolja, hogy ő vagy adóstársa jogosult, és a hiteltörlesztés felfüggesztéséről a bankjának nyilatkozik. Amennyiben azt szeretné, hogy már a januári törlesztőrészletet se vonják tőle, a jogosultságát legkésőbb 2020. december 31-éig kell igazolnia. Ha a jogosultságát később igazolja, a fizetési haladékra a benyújtást követően, vagy kérésére a jogosultsági feltétel fennállásától jogosult lehet. A moratórium2-höz csatlakozásról szóló nyilatkozatot, valamint a jogosultságot igazoló dokumentumokat a pandémiás helyzetre tekintettel – lehetőség szerint – érdemes az online ügyintézést választani.

Milyen igazolásokat kell bemutatnia, aki részt venne a moratórium2-ben?

Gyermekesek esetében:
♦ gyermek születési anyakönyvi kivonata, vagy
♦ gyermek személyi igazolványa és lakcímkártyája (együttesen), vagy
♦ kormányhivatal által kiadott igazolás a családi pótlék folyósításáról, vagy
♦ kormányhivatal által kiadott igazolás, a gyermeknevelési támogatás folyósításáról, vagy
♦ önkormányzat jegyzője által kiadott igazolás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülésről, vagy
♦ járási hivatal által kiadott igazolás gyermekfelügyeleti támogatásra jogosultságról,
♦ örökbefogadott gyermek esetében az örökbefogadás tényét a gyámhatóság engedélyező határozatával kell igazolni,
♦ vállalt gyermek esetében a várandósgondozási kiskönyv bemutatásával vagy orvosi igazolással kell a várandósság betöltött 12. hetét igazolni,
♦ 25 év feletti megváltozott munkaképességű gyermek esetén orvosszakértői szerv igazolásával, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rehabilitációs ellátás, ♦ rokkantsági ellátás) folyósítását igazoló határozattal kell igazolni.

Nyugdíjasoknál:
♦ nyugellátás megállapításáról szóló határozat, vagy
♦ nyugdíjas igazolvány, vagy
♦ Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás (pl. az előző évben folyósított ellátás teljes összegéről küldött személyre szóló igazolás (nyugdíjértesítő)), vagy
♦ NYUFIG tárgyévi éves értesítő, vagy
♦ ha a tárgyévben lett nyugdíjas, akkor az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság által kiadott, ellátást megállapító határozat az elszámolással együttesen.

Munkanélkülieknél:
♦ 2020. október 1-et követően meghozott, álláskeresési járadékot megállapító határozat, vagy
♦ 2020. október 1-et követően kiállított, a kormányhivatal területileg illetékes munkaügyi kirendeltségének igazolása, hogy állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartásba vette.

Közfoglalkoztatottak esetében:
♦ 2020. január 1-ét követően megkötött közfoglalkoztatási szerződés, vagy
♦ 2020. január 1-ét követően, a közfoglalkoztató által kiállított igazolás a közfoglalkoztatói jogviszony fennállásáról.

Mit tegyen, aki nem jogosult a moratórium2-re, vagy jogosult, de nem szeretne élni a lehetőséggel?

Amennyiben az ügyfél eddig is a megszokott módon törlesztette hitelét, tehát 2020. március 19. és 2020. december 31. között nem élt a fizetéskönnyítés lehetőségével, úgy a moratórium1 lezárása nem érinti, hitelét ugyanúgy fizeti tovább, mint eddig. Azon ügyfelek esetében viszont, akik részt vettek a moratórium1-ben, de a moratórium2-vel nem kívánnak élni vagy arra nem jogosultak, a hitelek 2021. január 1-től visszaállnak a korábban megszokott törlesztési ütemezésre. A moratórium1 időszaka 2020. december 31-én éjfélkor lejár, ezt követően az érintett ügyfelek legkésőbb 2021. januárjában részletes elszámolást kapnak hitelükről.

A moratórium2-ben nem érintett ügyfeleknek 2021. január 1-től az alábbiak szerint kell újra törleszteniük hitelüket

A fix futamidejű hitelek (jelzáloghitel, személyi kölcsön, babaváró hitel, munkáltatói kölcsön, Erste Lakástakarék kölcsön) esetében összesítésre kerül a moratórium1 ideje alatt meg nem fizetett tőke, kamat és egyéb díj, majd a hitel futamideje meghosszabbodik úgy, hogy a meg nem fizetett kamatot és díjat egyenlő részletekben megfizetve a fizetési kötelezettség ne emelkedjen az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészlethez képest. Ha az ügyfél nem szeretné, hogy a moratórium1 után hitelének futamideje meghosszabbodjon, 2020. december 31-éig rendezheti tartozását a moratóriumi számlára történő befizetéssel vagy átutalással.

Lombard hitel esetében a bank összesíti a moratórium1 ideje alatt keletkezett kamatokat és egyéb díjakat, majd a futamidőt átütemezi és a fizetendő kamat összegét újraszámolja.

Folyószámlahitelnél az ügyfél moratóriumi számláján nyilvántartott tőketartozást a bank 2021. január 1-jei értéknappal egy összegben visszavezeti a folyószámlára. A moratóriumi számlán felgyűlt kamatot 12 havi egyenlő részletben kell beszedni, minden hónap 15. napján.

Hitelkártya esetében a bank a tőke- és díjtartozást visszavezeti a hitelkártya elszámolási számlájára. A tartozás onnantól hitelkártya ügyleti kamattal kamatozik. A moratóriumi számlán felgyűlt kamatot 12 havi, egyenlő részletben fordulónapon vezeti vissza a bank a hitelkártya elszámolási számlájára. A hitelkártya-tartozást januártól a szokott módon és fizetési határidőben lehet rendezni. A még a fizetési moratórium bevezetése előtt keletkezett lejárt tartozások a moratórium1 után esedékessé válnak, ami hitelszámlák használatának korlátozását eredményezheti.

A hitelkártyákhoz kapcsolódó, a moratórium1-ben érintett részletfizetési szolgáltatások esetében a futamidő úgy nő meg, hogy a törlesztőrészlet összege ne legyen magasabb a moratórium1 előtti időszakhoz képest. A részletfizetési szolgáltatás törlesztőrészletét a korábban megszokott módon és időben, a hitelkártya minimum fizetendő összegének részeként kell rendezni.

Amennyiben valakinek 2020. március 18-án lejárt tartozása volt, amelyet eddig nem kellett megfizetnie, úgy ez a tartozása a moratórium1 végét követően egy összegben esedékessé válik. Ezt 2020. december 31-éig szintén rendezheti a moratóriumi tartozásra kijelölt számlán, a lejárt tartozásra azonban 2021. januártól kezdődően a bank késedelmi kamatot számít fel.

Mit tehet, aki nem jogosult a moratórium2-re, de januártól nem tudja fizetni a hitelét?

2021. január 1-től hitelfelmondási tilalom lép életbe a 2020. március 18-án már folyósított kölcsönök esetében. Ez azt jelenti, hogy 2021. június 30-áig nem lehet felmondani azon ügyfelek szerződését, akik nem jogosultak a moratórium2 igénybevételére, és a szerződésből eredő fizetési kötelezettségüket a fizetési képességük meggyengülése miatt nem tudják határidőben teljesíteni. A hitelfelmondási tilalom ideje alatt a bank lehetőséget biztosít az érintett ügyfelek számára a kölcsönszerződésben rögzített kondíciók újratárgyalására.