hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Akinek kiskereskedelmi különadót kell fizetnie, és akinek nem

  • adozona.hu
3

„Cégünk 100 százalékban magyar magánszemélyek tulajdonában lévő kft., melynek főtevékenysége a 4673 '08 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem, azonban üzleteiben magánszemély vevőket is kiszolgál. A 109/2020. kormányrendeletben kihirdetett kiskereskedelmi különadó vonatkozik-e rá?” Olvasói kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A 109/2020 (IV.14.) kormányrendelet 1. §-a szerint kiskereskedelemnek számítanak a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’ 08) szerint

a) a 45.1 ágazatba (gépjármű-kereskedelem) – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –,
b) a 45.32 ágazatba (gápjárműalkatrész-kiskereskedelem),
c) a 45.40 ágazatba (motorkerékpár és -alkatrészkereskedelmi, javítási tevékenység) – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
d) a 47.1–47.9 ágazatokba (bolti vegyes kiskereskedés, élelmiszer, ital, dohányáru, gépjárműüzemanyag, információs, híradás-technikai termék, egyéb háztartási cikk, kulturális, szabadidős cikk, egyéb, másová ne sorolt áru kiskereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, piaci kiskereskedelem)
sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

Az adó alapja a rendelet 4. §-a alapján:

"Az adó alapja az adóalany e rendelet hatálybalépése napjától a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) kormányrendelet által kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra."

Tehát a kiskereskedelmi tevékenységnek nem minősülő tevékenység árbevételét – így a 46.73 szerinti tevékenység árbevételét – az adóalap számításakor nem kell figyelembe venni.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos cikkeinket ITT olvashatja el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)
Ruszin Zsolt

Csakhogy világos legyen:

A NAV előbb közzétett egy értelmezést, amiben a fent már idézett nagyker-ksiker fogalmi elhatárolásról írt.

Aztán néhány héttel később (de még ugyanabban a NAV Adó- és Vámértesítőben) közölte ezt:

"Abban az esetben, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében ágazati különadó alapot képez."

Miután a NAV már túl van 10 évnyi joggyakorlaton és az álláspontját nem kellett módosítani, jobb lenne a békesség a témában: A kérdésben szereplő építőanyag-, szaniteráru üzletek teljes nettó árbevétele adóalapot képez.

adózóna.hu

Tisztelt Ruszin Zsolt!
Köszönöm hozzászólását!
A válaszom arra irányult, hogy a nagykereskedelmi tevékenység bevétele, szemben a kiskereskedelmi tevékenység bevételével nem képez adóalapot.
Idézve az Ön által is hivatkozott tájékoztatót:
"Annak megítéléséhez, hogy egy termék értékesítése nagykereskedelmi vagy kiskereskedelmi tevékenységnek minősül-e – az ezen ügyletből származó árbevétel ágazati különadó-alapot képez-e – minden esetben vizsgálni kell azt, hogy az értékesítés milyen csatornán keresztül történik, hiszen a kizárólag a vevők jellege, illetve az értékesített mennyiség alapján nem határozható meg az, hogy az adott értékesítés a bolti kiskereskedelem körébe tartozik. Ezt az értelmezést támasztják alá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (Ker. tv.) fogalmi meghatározásai is. A Ker. tv. 2. § 13. pontja alapján kiskereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is. Nagykereskedelmi tevékenység az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is [Ker. tv. 2. § 18. pont].

Amennyiben az adózó kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységet egyaránt folytat, akkor a fentiek alapulvételével el kell különítenie e két tevékenységéből származó nettó árbevételét. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 44. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban, a 2011-es adóévben az adóalanynak célszerű elkülönítve nyilvántartania a kiskereskedelmi tevékenységéből származó nettó árbevételét. A 2009-es és a 2010-es adatok tekintetében pedig az adókötelezettség meghatározása szempontjából utólag kell kialakítani a megfelelő elkülönítés módját."

Üdvözlettel,
Bartha László

Ruszin Zsolt

Jó lenne, ha igaz lenne.

Sajnos az a helyzet, hogy magánszemélyek felé történő kiskereskedelmet is magában foglaló tevékenység teljes bevétele adóalapnak számít a kormányrendelet szerint.

A különadókkal kapcsolatos szabályozás nem újkeletű, annak kialakult joggyakorlata van. A NAV szerint a teljes árbevétel a bolti kiskereskedelmi adó alapját képezi:

"Abban az esetben, ha az adózó által működtetett értékesítési csatornán keresztül a nagyközönség is vásárolhat (az adott telephely magánszemélyeket és vállalkozásokat egyaránt kiszolgál), akkor az értékesítési csatornán (telephelyen) való termékértékesítésből származó nettó árbevétel teljes egészében ágazati különadó alapot képez." (NAV Tájékoztató, megjelent: Adó- és Vámértesítő 2011/10).

A 4673 a 4752 ugyanaz, csak az előbbi a nagykereskedelmi, a másik kiskereskedelmi TEÁOR kód. Mindegy, hogy az szerepel-e a tevékenységi listában, vagy sem, ha 500 mFt-ot meghaladja az ebből a tevékenységből származó bevétel, akkor az adókötelezettség beállt.

A NAV ezzel kapcsolatosan - a fenti irományában - rögzítette ezt is:
"A bolti kiskereskedelmi tevékenység meghatározásánál a TEÁOR’ 08-ra való hivatkozás mindösszesen arra szolgál, hogy az adóköteles tevékenységet azonosítani lehessen, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak van-e, ha igen, milyen TEÁOR’ 08 besorolása, illetve annak sem, hogy az adózó az adóköteles körbe sorolt tevékenységet főtevékenységként folytatja-e vagy sem."

2010-2012 között nem keletkezett bíróság előtt jogvita a témában, nem találtam egyetlen ilyen ítéletet sem.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Külföldi részvényjuttatás kezelése a társasági adóban

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Elengedett pótbefizetés adókötelezettsége?

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Támogatás nyújtása/nem közcélú adomány

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 November
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink