A bércsökkentés hatása a csedre, gyedre

Megosztás Tetszik

Sok munkáltató már márciusban, áprilisban kezdeményezte munkavállalóinál, hogy bérüket (és akár munkaidejüket is) csökkentse. Mindez csak mindkét fél beleegyezésével történhet, és munkaszerződés-módosítás szükséges hozzá. Egyoldalúan módosítani nem lehetséges. Amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a módosítást, jelen körülmények között jogszerű lehet a munkáltatói felmondás. Azt viszont tudjuk, hogy a várandós kismamák felmondási védelme továbbra is él, függetlenül a koronavírustól vagy a veszélyhelyzettől, így elküldeni őket nem lehet. Ha a várandós kismama elfogadja a bércsökkentést, milyen hatással lehet ez a későbbi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásaira?

A kérdés megválaszolásához tudnunk kellene, hogy a munkavállaló a gyermek születéséig dolgozik-e még, vagy esetleg táppénzen van, illetve mennyi idő van még hátra a szülésig. Több példán keresztül vesszük végig a szcenáriókat, illetve, hogy ezekre a helyzetekre hogyan hathat az esetleges bércsökkentés.

Feltételezzük, hogy a várandós kismama jogosult lesz csedre és gyedre, tehát fog rendelkezni a gyermek születése előtti 2 évben legalább 365 biztosított nappal, valamint biztosított a gyermek születésekor, illetve a jogosultság kezdetekor! Ha egyébként esetleg a 365 naphoz még az előtte lévő időszak szükséges és táppénzre kerül, ezek az időszakok is beleszámítanak a 365 napba.

A kérdés azonban az: milyen összegű ellátásra számíthat a várandós kismama, ha a munkáltatója csökkenteni szeretné a bérét, és a módosítást a munkavállaló is elfogadja.

Vegyük azt az esetet, hogy a munkavállaló már táppénzen van, veszélyeztetett terhes, vagy várhatóan táppénzen lesz már a szülésig hátralévő időben! A gyermek születéséhez képest az utolsó 3 hónap jövedelme egyébként sem számít bele az ellátásokba, és a táppénzes napokat sem lehet figyelembe venni a csed vagy a gyed összegének kiszámításakor.

Nézzünk egy konkrét példát: a kismama gyermeke várható születésének napja szeptember 15. A szeptemberi, augusztusi, júliusi bér nem releváns a számolásnál (amennyiben ténylegesen szeptemberben születik a gyermek), és június 30-ától számolunk vissza 180 napot, amely időszak átlagbére alapján fogunk csedet, gyedet számolni. Csak az aktuális munkaviszony kezdetéig, maximum 2019. január 1-jéig mehetünk vissza a számolásban. Feltételezzük, hogy a bércsökkentésre vonatkozó módosítás április 20-ától élne, így június 30-áig még több mint 2 hónap munkavégzés várható a csökkentett bérrel. Amennyiben a munkavállaló már táppénzen van, akkor ezeket a napokat a számolásnál átugorjuk, és csak a bérrel ellátott napok (munkabér, szabadság, betegszabadság) fognak számítani. Vagyis, ha elfogad a munkavállaló egy csökkentett bérre vonatkozó szerződésmódosítást, de ez idő alatt táppénzen lesz, akkor az ellátás összegét nem fogja befolyásolni a csökkentett bér.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló még dolgozna, nincs táppénzen, esetleg nemrég derült ki a várandóssága és több idő van hátra a szülésig!