A 2020-as év transzferárkihívásai II. – a szokásos piaci ár meghatározása

Megosztás Tetszik

A 2020-as év jelentős kihívást okoz a kapcsolt vállalkozások számára a transzferár-nyilvántartás elkészítése, valamint a transzferárak meghatározása, felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan a szokásos piaci ár azonosítása terén. Ezek a kihívások nemcsak a közép- és nagyvállalkozásnak minősülő kapcsolt vállalkozásokat érinthetik, hanem a kisvállalkozásnak minősülő kapcsolt társaságokat is. Cikksorozatunk második részében az első részben vázolt problémákra megoldási lehetőségeket mutatunk be.

Cikksorozatunk első „A 2020-as év transzferárkihívásai” részét ITT olvashatja el.

Megoldási lehetőségek

Az adóhatóság támogató jelleggel és előremutatóan különálló szekciót hozott létre a honlapján a Covid–19 kapcsán felmerülő transzferárkérdésekről és a NAV vonatkozó válaszairól. A kapcsolt vállalkozások közötti árak meghatározását, felülvizsgálatát, és ehhez kapcsolódóan a szokásos piaci ár azonosítását illetően azonban még nem érhetők el konkrét iránymutatások, módszertani útmutatók. Egy ilyen speciális év kapcsán ezekre mindenképpen szükség lenne, és remélhetőleg az adóhatóság kidolgoz és publikussá tesz majd ilyen tartalmú ajánlásokat.

Jogszabály-módosítás

Az adóhatósági iránymutatások, útmutatók mellett – ahogy a cikk első részében már utalás került arra – az egyik legegyszerűbb és a legvalósabb képet biztosító megoldás az lenne, ha a transzferár és az adatbázisokból kinyerhető szokásos piaci ár meghatározásához és összehasonlító elemzéséhez a 2020. évi tény számokat lehetne használni. A kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi tranzakciók esetében erre talán még van is lehetőség, hiszen az MFB számos hitel-, tőke- és garanciaprogramot hirdetett meg a 2020-as év során. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ezen programok és a programok kondíciói mennyiben tekinthetők összehasonlíthatónak a kapcsolt vállalkozások közötti pénzügyi tranzakciókkal, és mennyiben használhatók a transzferárak szokásos piaci ár jellégének vizsgálatához.

Egyéb tranzakciók esetében (pl. menedzsment szolgáltatások, gyártási szolgáltatások, értékesítési szolgáltatások) azonban a kapcsolt vállalkozások a jelenleg hatályos magyar előírások alapján jogszerűen nem tudják használni a 2020-as független adatbázis adatokat. Ebben az esetben ugyanis, ahogy az a cikk első részében részletesen bemutatásra került, az adatbázisok jóval a 2020-as társaságiadó-bevallás beadásának és a transzferár-nyilvántartás elkészítésének határidejét követően frissülnek a független pénzügyi adatokkal.

E tekintetben tehát jogalkotói oldalról olyan jogszabály-módosításra lenne szükség, amely lehetővé teszi a kapcsolt vállalkozások számára, hogy a 2020-as évre vonatkozó transzferár-nyilvántartásukat ne a társaságiadó-bevallásukkal egyidejűleg, hanem egy későbbi időpontban, a 2020-as független adatbázisadatok publikálását követően legyen alkalmuk elkészíteni. Számos európai ország (pl. Németország, Lengyelország, Portugália, Csehország, Románia, Horvátország, Észtország, Finnország) transzferár-szabályozása már most is tartalmaz ehhez hasonló előírásokat (nem specifikusan a Covid–19-re vonatkozóan, hanem általános jelleggel), így egy esetleges magyar szabályozás nem lenne példa nélküli.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja milyen lehetőséget ad a szokásos piaci ár meghatározására a független adatok kiigazítása, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha a kapcsolt vállalkozás szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmet nyújt be az adóhatóság felé!