A jogdíjakra is lecsap az állam

Megosztás Tetszik

A jövőben a magáncélú másolás után járó jogdíjak 25 százalékát a Nemzeti Kulturális Alaphoz kell átutalni – döntött tegnap az Országgyűlés, amikor elfogadott az utolsó előtti pillanatban, zárószavazás előtt benyújtott indítványt a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosítására vonatkozóan. Utánajártunk, miről is van szó a módosítás nyomán.

A szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/11776 számú törvényjavaslatot már július közepén benyújtotta az Országgyűlésnek a közigazgatási és igazságügyi miniszter. Ennek ellenére az utolsó pillanatban, 2013. szeptember 30-án az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyviteli bizottság egy rendkívül fontos zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, amelyet végül már tegnap – október 7-én el is fogadtak.

Ennek lényege, hogy művészek jogkezelő szervezeteinek át kell adniuk a magáncélú másolás után járó jogdíjak 25 százalékát a Nemzeti Kulturális Alapnak, (NKA). Egy múlt pénteken közzétett petícióban a hirtelen napvilágot látott kormányzati javaslat után több mint ezer művész arra kérte az Országgyűlést, hogy ne szavazza meg a magánmásolási jogdíjak 25 százalékának átirányítását az NKA-hoz. A nyílt levél szerint a törvénymódosítást szakmai egyeztetés nélkül nyújtották be.

Röviden annak jártunk utána, hogy miről is van szó a módosítás nyomán. Amikor vásárolunk egy üres adathordozót, és másolunk valamit, sokszor eszünkbe sem jut, hogy általában a másolás valakinek a szerzői jogait is érintheti. Az üres adathordozók vásárlásával függ össze, hogy eleve a vételnél megfizetünk egy potenciális szerzői jogdíjat is. A több részletben hatályba lépő jelenlegi módosítás nem minden jogdíjat érint, hanem csak az üres adathordozók - például memóriakártyák, CD-k, merevlemezek, pendrive-ok, set-top-boxok - után beszedett jogdíjak 25 százalékát kell át utalni a kulturális alaphoz.

Jelenleg, illetve korábban a fenti jogdíjak kezelését is egy olyan egyesület intézte, amely meghatározott önkormányzatisággal rendelkezett, nevezetesen az Artisjus. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete. Tagjai és megbízói között található több mint 11 ezer zeneszerző, szövegíró, irodalmi szerző és zeneműkiadó.

Az egyesületi formához igazodnak az Artisjus választott testületei és egyesületi szabályzatai. Az egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés, az egyesület választott tisztségviselői és választott testületei az egyesület elnöke, vezetősége, felügyelő bizottsága és a főigazgató. Az egyesületi szabályzatok által meghatározott körben a napi feladatokat az Egyesület munkaszervezete látja el. Tehát jelenleg ez a szerzők által önkormányzatisággal rendelkező egyesület döntött arról, hogy mely területeket, s művészeket, szerzőket támogat forrásai terhére.

Az Artisjus tavaly megközelítően 3,6 milliárd forintot szedett be az üres adathordozók jogcímén, így a tegnap elfogadott módosítással nagyjából 800-900 millió forintot kellene a szervezetnek a törvény hatálybalépése után átutalnia az NKA részére, amelyből a kulturális alap szintén a művészeket támogatná. Azt a kérdésben megnyilvánuló szakértők, képviselők is elismerték, hogy lesznek művészek, akik rosszabbul járnak a rendelkezéssel, de egyelőre az elosztás új szabályai még pontosan nem ismertek. 

A kérdéssel kapcsolatban érdemes utalni két eltérő véleményre, és gyakorlatra. „Ausztriában az üres adathordozókból származó jogdíjak 50 százalékát osztják vissza a kulturális intézmények számára”. Egyes vélemények szerint „az új szabály sérti az uniós szabályozást, mert olyan szerzői jogosultságokat vesz el, amelyekről csak a szerzők mondhatnának le”.