Korhatár előtti nyugdíj megszűnése: mire lehet számítani?

Megosztás Tetszik

A Széll Kálmán Tervben megfogalmazottaknak megfelelően 2011. október 14-én az Országgyűléshez beterjesztették a kormány által, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslatot. Összefoglaltuk a főbb irányvonalakat.

A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyának megtartását célzó átalakítás ezen törvényjavaslatban előirányzott főbb irányvonalai;

- 2012-től csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet nyugdíjat megállapítani, illetve
   folyósítani a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére,

- a korai nyugdíjazási lehetőségek említett időponttól megszűnnek, a már ezen a jogcímen
   megállapított ellátások, más jogcímen kerülnek továbbfolyósításra,

- a változások kizárólag a nők korhatártól független – 40 év jogosultsági idővel igénybe
   vehető – kedvezményes nyugdíjazási lehetőségét nem érintik.

Melyek az átalalkítás által érintett személyi körök?

A törvényjavaslat a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségeket 2012. december 31-ét követően megszüntetése.

Az érintett ellátás-nemek a következők :

– a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú öregségi nyugellátásokból
- az előrehozott öregségi nyugdíj,
- a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
- a korkedvezményes öregségi nyugdíj,

- nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátások, nevezetesen
- a korengedményes nyugdíj,
- a bányásznyugdíj,
- a művésznyugdíj,
 - a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja,
 - az országgyűlési, európai parlamenti képviselők korhatár előtti nyugdíja.

A szolgálati nyugdíj is korhatár előtti nyugdíjnak minősül, azonban az átalakítására vonatkozó javaslatok önállóan kerülnek bemutatásra.

Öregségi nyugdíjasnak minősülő szeméyli körök:

Az átalakítás célja, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehessen megállapítani, 2012. január 1-jétől a nyugdíjkorhatárt betöltöttek esetében az ellátások egységesen öregségi nyugdíjként kerülnek folyósításra.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki  a születésének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább húsz év,  öregségi résznyugdíjra pedig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint biztosítási jogviszonyban nem áll.

2010. január 1-jétől az öregségi nyugdíjkorhatár 62. évről 65 évre emelkedik fokozatosan.

Ennek megfelelően az öregségi nyugdíjkorhatár a következők szerint alakul:

- aki 1952 január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
- aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
- aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Molnár László