Ingatlanadó félreértésekkel: valóban többet kell majd fizetni?

Megosztás Tetszik

A 2012-re beterjesztett törvényjavaslat szerint változnak a helyi adótörvényben foglalt építmény- és telekadóra vonatkozó szabályok. Sokan azonban félreértették a törvény szövegét. Mi változik és hogyan?

A törvényjavaslat nem változtat az adó-megállapítási módon. Tehát továbbra is az önkormányzat döntésétől függően az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete vagy az építmény korrigált forgalmi értéke (az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50 százaléka) az adó alapja. Nem változott az adó mértéke sem. Ami változott: egyrészt szűkül az építményadón belül az adómentességi kör, másrészt változik a kivethető adó maximuma.  Ez építmény- és telekadó esetén nem lehet több az adótárgy forgalmi értékének (az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték) 3 százalékánál.

A megjelent téves jogértelmezésekkel ellentétben ez nem a forgalmi érték 3 százalékának megfelelő adó kivetését jelenti, hanem valójában egy plusz (végrehajthatatlan) feladatot ír elő az önkormányzatok számára, aminek során kiderülhet, hogy egyes esetekben a maximumnál magasabb adót vetettek ki. (Az önkormányzatok többsége ugyanis négyzetméter alapon veti ki az adót.)

Változatlan adóteher mellett az önkormányzatoknak vizsgálniuk kell, hogy például a négyzetméter alapú építményadó nem lépi-e túl a forgalmi érték 3 százalékát. Ahhoz, hogy ezt a feladatát teljesítenie tudja, ahhoz meg kell határozni az önkormányzat területén lévő ingatlanok forgalmi értékét. Ameddig ez nem történik meg, addig az építményadó fizetésre kötelezettek jogkövetkezmények nélkül visszatarthatják adójuk egy részét arra hivatkozva, hogy a törvényjavaslat szerint „Ha az adóalany terhére kivetett építményadó vagy telekadó összege magasabb, mint az adótárgy forgalmi értékének 3 százaléka, akkor az adótárgy forgalmi értékének 3 százalékát meghaladó építményadó vagy telekadó összegét nem kell megfizetni”.

A törvény nem írja elő az adózónak, hogy magának kell meghatároznia az építmény forgalmi értékét, ezért a forgalmi érték határozatban való megállapításáig jogszerűen tarthatja vissza az építményadó egy részét. A határozatban megállapított forgalmi értékkel szemben az adózónak jogorvoslati lehetősége van.

A törvényjavaslat nyilvánvalóan végrehajthatatlan, mert legalább egy évre van szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok meghatározzák a területükön lévő építmények és telkek forgalmi értékét. Időt kell hagyni a jogorvoslati eljárásra is. (Vagyis, miután az önkormányzat megküldi a tulajdonosnak a határozatot a forgalmi értékről, a tulajdonos dönthet úgy, hogy fellebbez, mert az összeggel nem ért egyet. Ezt követően – önkormányzat és tulajdonos egyetértésével – kell meghatározni azt a forgalmi értéket, amely meghatározza, hogy mi az a maximum adó, amit beszedhet a tulajdonostól az önkormányzat.) Csak ezt követően kerülhet sor a törvénymódosítás hatályba lépésére. Ha enélkül hatályba lépne, akkor ugyanis alkalmazni kellene. Ez azt jelentené, hogy adott esetben vissza kellene vonni az építményadó rendeletet, mert az önkormányzat nem tudja biztosítani a törvényi feltételeket. Így ahelyett, hogy bevételi többlet lenne, csökken az önkormányzat bevétele.

A 3 százalékos érték kissé eltúlzottnak tekinthető. Véleményem szerint a hatályba lépés időpontját 2013. január 1-ben kellene meghatározni - 2 százalékos mérték mellett. A kormány szándéka nyilvánvaló: nagyobb mozgásteret kíván biztosítani a helyi adók kivetésénél. Ezért emelkedett a kivethető adó maximuma. Az egyharmados csökkentéssel a realitás talajára térnénk vissza. A forgalmi érték 2 százaléka nem azt jelentené, hogy ennyit ki kell vetni, hanem azt, hogy legfeljebb ennyit lehet.

Angyal József
okleveles adószakértő