adozona.hu
Biztosítás: meddig ne nyúljunk a pénzünkhöz?
//test-adozona.hu/kommentar/20110804_biztositas_penz_befektetes_adomentes
Biztosítás: meddig ne nyúljunk a pénzünkhöz?
Biztosítási szerződés alapján kifizetett összegek meddig és milyen feltételekkel lehetnek adómentesek? Összefoglaltuk alegfontoabb tudnivalókat.
Amennyiben egy autóbaleset vétlen károsultjának a betegállomány idejére a biztosító kifizeti a kieső munkabérnek megfelelő összeget (a táppénz és a munkabér különbözetét), ennek a jövedelemnek az adókötelezettségét a bérre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ugyanakkor nem minősül jövedelmet pótló kártérítésnek, illetve jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítésnek (vagyis adómentes):
- a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg (ha pl. orvosi műhiba miatt elhunyt – tartásdíjra kötelezett – szülő helyett az orvos felelősségbiztosítása alapján fizetet a biztosító gyermektartást),
- az olyan kártérítés, amelyet a károsult nehezített életvitele miatt felmerülő költségeinek – akár éppen a jövedelem megszerzése érdekében felmerült költségeknek – fedezetére fizetnek ki (ha pl. a baleset vétlen sérültje csak segítséggel képes a lakását rendben tartani, bevásárolni, a munkáját ellátni stb.),
- költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék (vagy annak egyösszegű megváltása) esetén a költségtérítő rész.
- Az olyan biztosítási szerződések alapján kifizetett összegek, amelyeknek díját vagy díjának egy részét magánszemély (egyéni vállalkozóként) költségként elszámolta, a vagyoni kár megtérítése vállalkozói bevételnek minősül.
- Az élet- és nyugdíjbiztosítási kifizetésekből a magánszemély által befizetett biztosítási díjak (befektetett tőke), és a más személy által fizetett, de adózott díjak erejéig a kifizetések nem adókötelesek, míg a meghaladó rész (a „hozam”) kamatjövedelemnek minősül.
A biztosítók kifizetései közül adómentesek a következők: |
• a vagyonbiztosítási szerződés alapján a vagyoni károkkal kapcsolatos kifizetések, • az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján történő haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási kifizetések, • nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően történő kifizetések. A fel nem sorolt – adóköteles – kifizetésekre vonatkozó szabályok: • A felelősségbiztosítás alapján (pl. kieső kereset miatt) fizetett jövedelmet-pótló kártérítés adókötelezettségét az elmaradt jövedelemre (pl. önálló tevékenységből vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelemre) előírtak szerint kell meghatározni. |
Befizetett díjnak kell tekinteni a magánszemély vagy javára más magánszemély által befizetett díjat, ha azt a magánszemély költségként nem számolta el, továbbá a magánszemély javára más által fizetett adóköteles (adózott) biztosítási díjat. Más esetekben a biztosítói kifizetés egyéb jövedelemnek minősül (így például, amikor a magánszemély javára más által fizetett díj adómentes volt, a kifizetés nem lehet kamatjövedelem, ha a magánszemély a díjak után az adót nem fizette meg).
A biztosításból származó kamatjövedelemre (vagyis a hozamra) kedvezmény érvényesíthető:
- 50 százaléka után nem kell megfizetni az adót, ha a kifizetés
– a szerződés megszűnésével – a szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően történik,
– a szerződés megszűnése nélkül (úgynevezett részvisszavásárlással)
– a szerződés megkötésének negyedik fordulónapját követően történik, feltéve, hogy a kifizetés a megelőző 4 évnél régebben befizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire, akkor nem csökkenthető a bevétel);
- 100 százalékát nem kell jövedelemként figyelembe venni, ha a kifizetés
– a szerződés megszűnésével – a szerződés megkötésének tízedik fordulónapját követően történik,
– a szerződés megszűnése nélkül (részvisszavásárlással) – a szerződés megkötésének hatodik fordulónapját követően történik, feltéve, hogy a kifizetés a megelőző 6 évnél régebben befizetett díj és az arra arányosan számított hozam terhére történt (ha nem régebbire, akkor vagy a bevétel egésze, vagy – az eltelt időtől függően – annak 50 százaléka kamatjövedelemnek minősül).
Ennek alapján az egyszeri díjas szerződések esetében a 4 vagy 6 év után kifizetett rész kifizetésig képződött hozama 8, illetve 0 százalék adózású lesz. Mondjuk, ha valaki 1 millió forint egyszeri díjjal köt életbiztosítást, majd azt három év múlva megszünteti (visszavásárolja), és a biztosító kifizetése 1,1 millió forint, ekkor a hozam (kamatjövedelem) 100 ezer forint, amelyből a biztosítónak le kell vonnia a 16 százalék szja-t. Ha azonban az ötödik évben történik a visszavásárlás, amikor a hozam már 150 ezer forint, az adót csak 75 ezer forint után kell levonni, míg a hetedik évben már a kifizetés teljes összege (bármekkora is a hozam) adómentes. Többszöri díjfizetés esetén ugyanezt a számítás egyenként, a 4, illetve 6 évnél régebbi díjfizetéseknek betudható hozamokra kell elvégeznie a biztosítónak.
Átmeneti rendelkezés biztosítja a 2006. szeptember 1.-2009. december 31. között megkötött szerződések esetében a magánszemély választási lehetőségét, hogy a 2010. előtt hatályos rendelkezések szerinti adózást alkalmazhassa a hatálybalépést megelőzően biztosításba fektetett megtakarításainak hozama után.
Amennyiben a magánszemély a biztosítási szerződést 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötötte, és e szerződésre 2010. december 31-ét követően nem teljesít a szerződés szerint elvárt díjon felüli díjbefizetést, úgy a kamatjövedelemnek minősülő hozam-kifizetést nem terheli kamatadó.
Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha 2010. december 31-ét követően eseti (a szerződés szerint elvárt díjon felüli) díj-fizetés történik. Ekkor a szerződés szerint elvárt díjon felül 2010. december 31-ét követően fizetett díj (különösen az eseti, a rendkívüli, a soron kívül díj) befizetése révén keletkezett hozam kamatjövedelemként adóköteles. Az utóbbi díjbefizetések tekintetében a szerződéskötés napjának a 2010. december 31-ét követő első befizetés napját kell tekinteni.
Surányi Imréné