Átalányadó és kata – a bevétel elszámolásának szabályai

Megosztás Tetszik

2022. szeptember 1-jétől a kataalany egyéni vállalkozók jelentős része kénytelen lesz egy másik adónem keretei között folytatni vállalkozását. Az egykori katások számára kézenfekvő lehetőség a vállalkozói átalányadó választása. A vállalkozói átalányadó ugyanis annyiban hasonlít a katához, hogy egy bevételi szemléletű adónemről van szó ebben az esetben is.

Jelen cikkben arra teszek kísérletet, hogy bemutassam a két adónem közötti lényeges különbségeket a bevételek számbavétele tekintetében.

Kezdjük a bevételi korláttal.

A kata adónemben valójában nincs, és a jövőben sem lesz bevételi korlát.

Az újonnan bevezetett kata adónemben a 18 millió forintos éves bevételi korlát csupán azt jelenti, hogy ezen bevétel mellett csakis a havi tételes adó megfizetésére kötelezhető az adóalany, a korlát feletti bevételrészt pedig 40 százalékos kiegészítő adó terheli.

Ezzel szemben az átalányadózókra éves szinten – fő szabály szerint – 24 millió forintos bevételi korlát vonatkozik, melynek meghaladása automatikusan maga után vonja az átalányadó alkalmazásának megszűnését. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózók évesen 120 millió forint bevételi értékhatárig alkalmazhatják az átalányadózást.

A fenti bevételi korlát meghaladása azonban nem csupán az átalányadóból történő kiesést jelenti, hanem visszamenőleg az év elejétől kezdődően tilos ilyenkor az átalányadó alkalmazása.

Tehát, ha például egy átalányadós vállalkozó bevétele november hónapban haladja meg a 24 millió forintos bevételi értékhatárt, akkor visszamenőleg január 1-jétől kell alkalmazni a „normál” vállalkozói személyi jövedelemadózást.

A 2022-es évben mindazok az adózók, akik 2022. augusztus 31-én a katát alkalmazták, majd szeptember 1-jétől az átalányadózásra térnek át, és nem folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet, a 2022. szeptember 1-je és december 31-e közötti időszakban 8 millió forint bevételig tudják az átalányadózást alkalmazni.