Váltás eváról katára – ezek a teendők, szabályok

Megosztás Tetszik

Evás kkt. két nyugdíjas taggal szeretne katára váltani. Hogyan kell elindítani az átlépést, hogyan kell elszámolni az evás hónapokkal, milyen összeget kell fizetni havonta a kata alatt? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Eva hatálya alá tartozó kkt. két fő nyugdíjas tagból áll, csak az egyikük dolgozik a kkt.-ben. 2019. március 1-jétől szeretnénk váltani katára, a bevétel csökkenése miatt. Kérdésünk: hogyan kell elindítani az átlépést, hogyan kell elszámolni az evás hónapokkal, majd miután már katások leszünk, mi az az összeg, amit havonta fizetni kell?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Először is egy tartalmi megjegyzéssel kezdem a választ. A leírtak alapján először a gazdasági döntés helyességét érdemes ellenőrizni. Ugyanis, ha a bevétel nagyon lecsökken, akkor a „kata” szerinti tételes adó fizetése bizonyos pontos túl nagyobb adófizetést eredményez, mint a kimondottan bevételhez kötődő eva rendszere (azaz nem érdemes a rendszeren változtatni). Vagy például, ha nincs egy-egy hónapban egyáltalán bevétele a társaságnak, a „katát” mint tételes adót akkor is kell fizetnie, szemben az evával, ami ilyenkor nem jelent fizetési kötelezettséget.

A fentiekről azonban csak a tényleges bevételek függvényében lehet pontos diagnózist adni, ami egyben a gazdálkodó gondos mérlegelését kívánja. Egyben azt is figyelembe kell venni a döntésnél, hogy az eva alá már nem tud többé visszatérni, mivel ez évtől az eva megszűnt, és ez a kedvezményes lehetőség csak az átmeneti szabály alapján illeti meg a korábbi evaalanyokat.

A 2012. évi CXLVII. törvény 2. paragrafus 8. pontjának b) pontja értelmében nem főállású kisadózónak tekintendő az a kisadózó is, aki a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.

A Tbj. 4. paragrafusának e) pontja értelmében az egyéni és társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha sajátjogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Mindehhez a Tbj. ugyanezen szakasza f) pontjának 3. alpontja annyit fűz, hogy az egyéni és társas vállalkozó kiegészítő tevékenységű jogállását nem érinti, ha a nyugellátásának folyósítása szünetel.

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

A kisadózó vállalkozás tevékenységében közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

A kata hatálya alá történő belépéshez 2019. február 1. és február 28. között be kell nyújtani az adóhatóság felé a 19T201T jelű változás-bejelentő nyomtatványt, amelynek a B02-es lapján, a 8-as sorban jelölni kell az evaalanyiság megszűnését. Emellett a 112-es kódszámot kell szerepeltetni. Ezen kívül az áfa vonatkozásában is nyilatkozni szükséges.

Az eva alóli kijelentkezés esetén az evára vonatkozóan záró adóbevallást kell tenniük és az iparűzési adó vonatkozásában is végig kell gondolni a lehetőségeket és választási stratégiát, valamint érdemes megnézni, hogy a korábbi eva alá való belépés kapcsán (például tao. alól) milyen átmeneti szabályokból adódó esetleges következmények, kötelmek vonatkoznak rá.