Térítés nélküli ingatlanátadás: hogyan érinti a kiva alapját?

Megosztás Tetszik

Kivás cég egy jelenleg irodának használt ingatlanját szeretné térítés nélkül átadni az ügyvezetőjének, aki nem tulajdonosa a cégnek. Az ingatlan könyv szerinti értéke 10 millió forint. A lakóingatlannak, illetve a nem lakóingatlannak minősülő értékesítésre nem választotta az áfakötelezettséget. A térítésmentes átadás hogyan érinti a kiva alapját? – kérdezte olvasónk. Dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász szakértőnk válaszolt.

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] 20. paragrafus (3) bekezdésének d) pontja értelmében az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 3. számú melléklet A) rész 13. pontjában meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat.

A Tao. tv. hivatkozott rendelkezése értelmében nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából,

– visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás,

– véglegesen átadott pénzeszköz,

– a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát),

– az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,

– az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint

– e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,

ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta, és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társaságiadó-bevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol […].

A Tao. tv. 4. paragrafusának 1/a. pontja határozza meg az adomány fogalmát. Eszerint adomány a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának, azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.

A Katv. és a Tao. tv. irányadó rendelkezéseinek együttes olvasatából az következik, hogy ha az ingyenes juttatás a fenti fogalommeghatározás szerinti adománynak minősül, akkor annak összege nem növeli a kivaaalany adóalapját. Ha az adomány fogalmának nem felel meg az átadott vagyoni érték – márpedig a kérdésben szereplő információk alapján adományról nem beszélhetünk, ha az ügyvezető kapja meg a társaságtól térítés nélkül az ingatlant –, abban az esetben a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részének 13. pontjában foglaltakat kell megvizsgálni.

Ha az ingyenes eszközátruházás jogosultja külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű személy, minden egyéb feltétel vizsgálata nélkül meg kell növelnie a juttató társaságnak az adózás előtti eredményét a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével.

Ha a juttatásban részesülő ügyvezető belföldi magánszemély, akkor esetében a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részének 13. pontjában nevesített nyilatkozat nem értelmezhető, hiszen egy magánszemélynél nem beszélhetünk adózás előtti eredményről, adóalapról, fizetendő társasági adóról. Ez esetben a joggyakorlat nem egységes a tekintetben, hogy

– mivel a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részének 13. pontjában előírt feltételek magánszemélynél nem vizsgálhatók, ezért a részére térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke minden egyéb feltétel további vizsgálata nélkül, automatikusan vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e, vagy

– annak ellenére, hogy a Tao. tv. 3. számú melléklet A) rész 13. pontjában foglaltak nem értelmezhetők belföldi magánszemély esetében, a Tao. tv. 8. paragrafus (1) bekezdésének d) pontja alapján az eset összes körülménye alapján tovább kell-e vizsgálni, hogy a tranzakció a juttató társaság vállalkozási tevékenységének érdekeit szolgálta-e (mert ha nem, abban az esetben nem minősül elismert költségnek az ingyenes juttatás).

Szakértőnk álláspontja szerint utóbbi megközelítés a helyes, tehát a konkrét eset körülményei alapján állapítható meg, hogy a térítés nélküli eszközátadás a juttató társaság gazdasági tevékenységével összhangban valósult-e meg. Az ugyanis ellentmondana a Tao. tv-nek – és persze a Katv-nak is –, ha egy belföldi magánszemély juttatásban részesülő esetében minden egyéb körülmény vizsgálata nélkül ki lehetne mondani, hogy a támogatás, juttatás elismert költségnek tekinthető.