Magánszemélyként tartozik a NAV-nak? Vállalkozását is veszélyeztetheti!

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság rövid idő alatt megszüntette a vállalkozó kata alanyiságát. Az adózó perre ment, a Kúria döntött.

A felperes 2013. január 1. napjával jelentkezett be a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá.

Az adóhatóság határozatában, 2013. június 30. napjával, megszüntette a felperes kata alanyiságát.

Az első fokú bíróság jogerős ítéletében elutasította a felperes keresetét.

A Kúria hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet és a következőkre mutatott rá:

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 1. § (4) bekezdése értelmében az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő adókötelezettségeit a Katv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szerint köteles teljesíteni. Az adóhatóság az Art. 43. § (1) bekezdése alapján az adózó adókötelezettségét, befizetéseit, kiutalásait az adózó adófolyószámláján tartja nyilván.

A kisadózó vállalkozás magát a felperest, mint magánszemélyt jelenti, akinek csak egy adófolyószámlája van, és ezen jelenik meg valamennyi magánszemélyként és kisadózó vállalkozásként felhalmozott tartozása, illetve befizetése. A felperes adóhatóságnál nyilvántartott végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján, általa sem vitatottan, meghaladta a jogszabályban megjelölt 100 ezer forintot, 139 405 forint volt, és ez, a törvény erejénél fogva, a kata alanyiság megszűnését eredményezi. Az adóalanyiság megszüntetését szabályozó Katv. 5. § (1) bekezdés j) pontja és (2) bekezdése értelmében az adóhatóságnak és a bíróságnak nincs mérlegelési lehetősége, tehát nem vizsgálhatja, hogy a végrehajtható adótartozás miért keletkezett, és nem veheti figyelembe azt sem, hogy a felperes 2013. június 30-át követően befizetést teljesített, majd adótartozását a későbbiekben teljesen megszüntette. A határozatok helytállóan utalnak az Art. 37. § (2) bekezdésére is, mely szerint az adóhatóság az adófolyószámla egyenlegét egy későbbi befizetéssel és visszamenőleges hatállyal nem korrigálhatja.

A folyószámla szempontjából továbbá irreleváns, hogy a magánszemély tevékenységével összefüggő adókötelezettségének teljesítésére milyen adózási módot választott. Nincs lehetőség arra, hogy az adóhatóság egy magánszeméllyel összefüggésben két külön folyószámlát vezessen, ezért az ügy érdemi eldöntése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes végrehajtható adótartozása nem kata alanyiságával összefüggésben, hanem magánszemélyként felhalmozott illetéktartozásából keletkezett.