Osztalékfizetés a kisvállalati adó hatálya alatt II. – íme néhány példa

Megosztás Tetszik

Cikksorozatunk első részében a kivás cégtől belföldi magánszemélynek fizetett osztalékkal kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze, míg a második részben példákkal szemléltetjük milyen kérdések merülhetnek fel a kisvállalati adó hatálya alatt történő osztalékfizetéssel összefüggésben.

Cikksorozatunk első részében említettük, hogy a kisvállalati adóalap megállapításánál növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (kivéve a kivás időszakot megelőző évek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kivaalanyiság időszakában jóváhagyott osztalékot).

Ha a kisvállalati adó alanya osztalékfizetésről dönt, ezt figyelembe kell vennie a kisvállalati adóelőleg megállapítása során is. A kisvállalati adóelőleg összegét képezi ugyanis az adóelőleg-megállapítási időszakban

♦ fizetendő személyi jellegű kifizetések összege,

♦ jóváhagyott fizetendő osztalék (kivéve a kivát megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kivaalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, ha annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el ráfordításként

együttes összegének 12 százaléka.

Hangsúlyozni szükséges, hogy az osztalékelőleg fizetésére tekintettel nem keletkezik adóalap-növelési kötelezettség, különös tekintettel arra, hogy a végleges eredmény nem feltétlenül ad lehetőséget osztalék megállapítására.

Olvassa tovább cikkünket, hogy a kisvállalati adó hatálya alatt történő osztalékfizetéssel összefüggésben elgondolkodtató példákat ismerhessen meg!